A vádirat szerint az ’56-os forradalom és szabadságharc leverése után Biszku Béla szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.

A bizottság létrehozta az ún. „karhatalmat”, mint fegyveres alakulatot, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után az részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, annak feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.

A karhatalmi alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel embereket öltek. A vádiratban említik 1956. december 6-át, amikor Budapesten, a nyugati pályaudvari vörös zászlós tüntetésen három ember meghalt. 1956. december 8-án Salgótarjánban összesen 46 ember, köztük nők és gyerekek haltak meg.

Emellett 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Ezen személyek között volt a Magyar Tudományos Akadémia 3 kutatója, akiket letartóztattak, majd órákon keresztül vertek. Egyikük több hét alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.

MTI / Marjai János

Biszku Bélának a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, de ő büntetőeljárást hivatalból nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte.

Biszku Béla ellen vádat emeltek a tizenegy darab, engedély nélkül tartott lőszer miatt is, amelyeket 2012. szeptember 10-én foglaltak le a lakásán tartott házkutatáskor – olvasható Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész szerda reggeli közleményében.

Biszku Béla 1957 és 1961 között a belügyminiszteri posztot is betöltötte.

A 92 éves férfit tavaly szeptemberben vették őrizetbe, később lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el nála.

Folyik ellene egy másik büntetőeljárás is. Abban az ügyben 2011 januárjában emelt vádat ellene az ügyészség egy 2010 nyarán tett tévés nyilatkozata miatt, melyben az ügyészség szerint a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel a nagy nyilvánosság előtt. Az illetékes bíróság azonban felfüggesztette az eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult. 

Az Ab június 17-én mondta ki, hogy nem alkotmányellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi tényállás.