Nem tökéletes recept a polgármesterek elmozdítására a képviselő-testület feloszlatása, legalábbis, a hvg.hu által gyűjtött adatok és a Nemzeti Választási Iroda által adott információk alapján. A 2014-es önkormányzati választásokat követően összesen 40 településen kellett kiírni időközi választásokat, mivel a helyi önkormányzat feloszlatta önmagát, mert a képviselők és a polgármester nem tudtak együtt dolgozni. A falvakban, községekben nem elsősorban a pártpolitika, sokkal inkább a személyes ellentétek váltották ki az indulatokat, ami szinte lehetetlenné tette az együttműködést a települések vezetői között. Az ellenszenv azonban nem mindig ragadt át feltétlenül a választópolgárokra, hiszen az önfeloszlatások után az időköziken a polgármesterek felét újraválasztották, míg a balhézó képviselők közül sokaknak nem sikerült ismételtem mandátumot szerezniük.

Polgármester-választáson. Képünk illusztráció

Túry Gergely

Az viszont nagyon ritka volt, hogy akik maguk mondtak le, azok visszaszerezzék polgármesteri széküket. És ez aligha azért van így, mert ők eleve önszántukból távoztak a posztjukról, hiszen a több mint harminc lemondott vezető többsége újra indult az időközi választáson. Közülük összesen három tudta újra megválasztatni magát.

Két részre szakadt falvak

Kistelepüléseken már kevésbé játszik szerepet az önkormányzaton belüli ellentétekben a pártpolitika, mint a városokban, annál inkább a személyes konfliktusok – állította a HVG-nek Lóczi Boglárka, Orgovány polgármestere, aki 2012-ben, eleve egy időközi választáson vette át a település vezetését, de bevallása szerint folyamatosan el akarják távolítani a székéből. „Azt gondoltam, le sem teszik az esküjüket, a mai napig sem problémamentes az együttműködés” – utalt az őt támadó képviselők választások utáni csalódottságára. 2014 nyarán mind a hat képviselője úgy döntött, a vezetőnek mennie kell, mivel szerintük döntéseivel a gazdasági összeomlás szélére sodorta a települést. Aztán 2014 októberében újra megválasztották.

Nehéz elhallgattatni Pázmánd fiatal polgármesterét, Virányiné Reichenbach Mónikát is, aki szerint a településen már-már feloldhatatlan az ellentét, és őt "ki akarják nyírni". A 2010-ben megválasztott vezető és a képviselők, akik közül többen a korábbi polgármester hívei voltak, nemigen tudtak együtt dolgozni, így a képviselő-testület már 2012 decemberében feloszlatta magát. Majd Virányinét fel is jelentették, mivel a vád szerint a polgármester meghamisította az ülés jegyzőkönyvét. Később egy hangfelvétel tisztázta őt, mégis megrovásban részesült. Majd már lassan két éve, 2014-ben ismét újraválasztották. Azóta, ha lehet, az ellentétek a településen csak éleződtek. Pázmánd két részre szakadt, gyakori, hogy a jelenlegi polgármester hívei nem beszélnek a korábbi polgármester híveivel. Legalábbis, a következő választásig.

A nagyobb lélekszámú településeken már más a helyzet, a pártvezetés osztja a lapokat, ha egy-egy polgármester támadásáról, lemondatásáról, vagy éppen az önfeloszlatásról van szó. Korábban a kormánypárti képviselők szinte folyamatosan támadták Tiszavasvári jobbikos polgármesterét, Fülöp Eriket, most mégis szó nélkül hagyták, hogy Tiszavasvári önkormányzata és a Becsület Légiója által kötött együttműködési megállapodást, amelynek lényege, hogy Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester szervezete rendfenntartói feladatokat is elláthat a Tiszavasváriban. (Igaz, időközben a rendőrség szabálysértési eljárást indított a Tiszavasvári cigánytelepén „önkéntes rendfenntartó tevékenységet” végző Becsület Légiója Egyesület ellen.) Pedig Fülöp Erik a hvg.hu-nak azt mondta, az ellenzékben ülők eddig „a település érdekét szolgáló döntéseket sem fogadják el, igyekezve politikai színezetet adni azoknak”. A helyi kormánypárti erők eddigi legerőteljesebb próbálkozása a polgármester eltávolítására – jobb híján – a képviselő-testület önfeloszlatása volt, de nem sikerült Fülöpöt kiütni a nyeregből, ez a praktika kevés volt ahhoz, hogy a Fidesz 2012-ben lenyomja az első jobbikos polgármestert. Aztán Fülöp behúzta a 2014-es választásokat is.

Fülöp Erik Tiszavasvári polgármestere 2012 októberében

Stiller Ákos

Sokszor az sem számít, ha elítélték a polgármestert

Kiszámíthatatlan a magyar választópolgár hangulata, mindezt bizonyítja, hogy sokszor még a bűncselekmény gyanúja, vagy a jogerős ítélet sem riasztotta el egyes települések polgárait attól, hogy régi – kedvenc – polgármesterüket újraválasszák. „Sokkal többet lopnak ennél a Parlamentben, mégsem kell eltűnniük. A polgármesterünk jó ember, talán egyszer hibázott, emiatt nem kell feltétlenül elfordulnunk tőle” – mondta el a hvg.hu-nak egy, a Tolna megyei Mőcsényben élő férfi, hogy miért nem bánja, amiért a település vezetőjét, Krachun Elemért a falu 2010-ben újraválasztotta, annak ellenére, hogy közokirat-hamisításért mint felbujtót pénzbüntetésre ítélte a bíróság, és ezért mondott le.

A polgármester és az akkori jegyző a képviselő-testület döntésének kivonatát változtatták meg, amely szerint az önkormányzat elad egy területet az akkor még épülő M6-os autópálya mellett egy kft.-nek. Így került egy másik cég neve a kivonatra, amely történetesen a polgármester testvérének, Krachun Szilárdnak, a szomszédos Bátaapáti polgármesterének tulajdonában volt. A közreműködő jegyző megrovásban részesült, mivel betegsége miatt közepesen korlátozottnak ítélte a beszámítási képességét a bíróság.  Az öt év börtönnel fenyegetett bűncselekmény esetében a bíróság azért alkalmazta a polgármester esetében az enyhítő szakaszt a Tolna megyei napilap akkori cikke szerint, mert „csekélynek ítélte meg annak társadalmi veszélyességét”. Erre a hvg.hu-nak egy másik, akkor a polgármester eltávolítását támogató férfi úgy reagált; „ha száz forintot lopott volna, szerintem az is sok lett volna, mert, ha egy átlagember követ el ilyen bűncselekményt, valószínűleg nincs enyhítés, börtönbe kell mennie. Szerinte a falubeliek azért tartanak ki polgármesterük mellett, mert sokan függnek tőle, sokan a lekötelezettjei.

Olyan is volt, aki azt mondta, azért szavazott Krachunra ismét, mert „jó falunapokat szokott tartani”. A történethez hozzátartozik, hogy a Krachun fivérek vezették akkoriban a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból százmilliókkal kistafírozott Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulást, amely a Bátaapátiban épített Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóval (NRHT) kapcsolatos tájékoztatási, ellenőrzési feladatok megvalósítására jött létre és hét, összesen tízezer lakost számláló településen működik.

Hasonlóan elnézőek voltak egy másik Tolna megyei település választópolgárai is egykori vezetőjükkel. A Kúria két év börtönbüntetésre ítélte, három évre felfüggesztve Szabó Lorándot, Dombóvár független polgármesterét, felbujtóként elkövetett sikkasztás miatt, mivel 2003-ban és 2004-ben több alkalommal képviselő-testületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi irodájának vezetőjét, hogy 211 millió forintot utaljon át többségi önkormányzati tulajdonú cégeknek pályázati önerő igazolására. A pénzt a cégek később visszautalták az önkormányzatnak. Mivel a polgármester a bíróságtól előzetes mentesítést kapott, nem valósult meg az összeférhetetlenség, s eddig minden választáson ő nyert 2010 óta. A városban a többség kedveli, de szinte mindenki elismeri, hogy „Dombóvár csak az ő keze alatt fejlődött”. S sokan úgy gondolják, a polgármester nem sikkasztott, hanem a város érdekében „kicsit megutaztatta a milliókat”. Sokak szerint nincs ebben semmi rossz.