Tavaly nyáron fordult felhívásban a tagjaihoz a Budapesti Ügyvédi Kamara, arra kérve őket, hogy jelezzék, ha tudomásukra jutott, hogy lehallgatják őket. Az így beérkezett adatokról készült összegzés került április 4-én a kamara elé, a vizsgálóbizottsági jelentést el is fogadta a kamara elnöksége.
A jelentésről szóló közleményben azt írják, hogy számos formális és informális bejelentést kaptak, az érintettek mindig a nevük és a konkrét háttér elhallgatását kérték. Azt megállapítják, hogy elenyésző számú az olyan tapasztalat, amely alapján hatósági konkrétan bizonyítható a hatósági jogellenesség.
Egy konkrét esetben történt feljelentés egy ilyen bejelentés nyomán.
A kamara leírja, hogy voltak olyan ügyvédi irodák, akik értesültek arról, hogy lehallgatják őket, ezek jogszerű lehallgatások voltak, ahogyan az is, amikor egy ügyvéddel szembeni bűncselekménygyanú miatt hallgatták le az adott irodát.
Volt olyan ügyvédi iroda, amelynek lehallgatása már azelőtt elkezdődött, hogy a megfelelő engedély elindult volna, ezt később szerezte be a hatóság. Itt aggályos, hogy a korábban, még engedély nélkül felvett információkat megsemmisítették-e a követelményeknek megfelelően.
Volt olyan ügyvéd, akinek mindig akkor vált visszhangossá a telefonbeszélgetése, amikor a NAV-os ügyekben beszélt. Egy ügyvédnőt pedig a válófélben lévő férje szembesített azzal, hogy elé tárta a nő korábbi telefonbeszélgetéseinek a leiratát.
Hasonló eset a hatósági eljárás során is történt, amikor a nyomozószerveknek olyan információik voltak, amelyeket az ügyvédek szerint csak lehallgatással szerezhettek meg.
Az egyik ügyvédi irodában találtak lehallgatókészüléket, de nem tudni, ki tette oda. Egy másik esetben a korábban jogszerűen kitett poloska kint maradt, és vélhetően jogszerűtlenül működött tovább. És volt olyan ügyvédi iroda, amelyik jelezte, hogy együttműködik a hatósági lehallgatásokban. (A kamarai anyag rendőrspiclinek nevezte.)
A jelentést a budapesti kamara elküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának, és azt javasolják, hogy kezdeményezze a legfőbb ügyésznél a lehallgatások ellenőrzésének gyakoribbá tételét, illetve olyan jogszabály-módosítások elvégzését, amelyek javítják a hatóságok birtokába került ügyvédi titkok megsemmisítésének hatékonyságát.
A tavaly nyári kamarai körlevelet megelőzően a Kiss Ernő (azóta elhunyt) volt rendőri vezetőt érintő büntetőügyben került nyilvánosságra olyan lehallgatás, amely ügyvédi irodában történt. A történet szerint Kocsis István volt MVM-vezér azért járt közben Kissnél, hogy pénzért cserébe érje el: a rendőrség ejtsen egy ellene folyó eljárást. A volt tábornoknak állítólag fizetett, de nem történt semmi, ezért feljelentette Kisst. A hatóságok ezt követően "bepoloskázták" Kocsist, így küldték el tárgyalni az ügyvéd irodájába.
