A napi öt adag zöldség és gyümölcs régóta az egészséges étrend egyik alapüzenete. Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban ez önmagában még nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy bizonyos, a szív egészsége szempontjából fontos növényi vegyületekből megfelelő mennyiséghez jussunk. A kérdés nemcsak az, eszünk-e elég zöldséget és gyümölcsöt, hanem az is, hogy melyeket választjuk.
Miért olyan nehéz néha megállni, hogy ne együk meg rögtön azt, amit megkívánunk? Egy új kutatás szerint erre a jelenségre még az is hatással lehet, milyen levegőt lélegeztünk be csecsemőként.
A céklalé nem varázsital, de úgy tűnik, mégsem véletlenül isszák olyan sokan futó- vagy biciklis versenyek előtt.
A WHO friss jelentése szerint 2050-re évente már mintegy 35 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálhatnak világszerte, miközben a rák ma is naponta több mint 26 ezer ember életét követeli. A legnagyobb probléma azonban nemcsak az esetszámok növekedése, hanem az, hogy a túlélés esélye továbbra is drámai mértékben függ attól, ki melyik országban él, hozzáfér-e szűréshez, diagnosztikához, gyógyszerekhez vagy sugárterápiához. A tudás nagy része már megvan a megelőzéshez és a korai felismeréshez – a kérdés az, sikerül-e igazságosabban eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
A 18. születésnapunkon hivatalosan felnőttek leszünk, de az agyunk erről mintha nem venne tudomást. Mi teszi tehát felnőtté az agyat, és mikor válik valóban éretté? Ezt mondják az elmúlt évek kutatásai.
A brit állami egészségügyben először vetettek be genetikailag módosított T-sejteket a hibásan működő B-sejtek ellen. Íme az eredmény.
A gyermek születését követő első évben a partnerek kevésbé állnak közel egymáshoz – mutatott rá egy lengyel kutatás. Korábbi tudományos munkák arra jutottak, hogy a gyermekes párok párkapcsolati elégedettsége jóval meredekebben csökken az évekkel, mint gyerektelen társaiké.
Ahogy Európa több országában, úgy hazánkban is súlyos ápolóhiány van, Magyarországon ráadásul nagyon komoly rendszerszintű gondok vannak a pszichiátriai ellátással. Pedig óriási szükség lenne munkaerőre ezen a területen: tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kezelés során a jobbnak érzékelt terápiás kapcsolat együtt járt a rövidebb kórházi tartózkodással.
Az esti zuhany segíthet az elalvásban, a reggeli pedig frissebbé teheti a napkezdést – de vajon melyiknek milyen előnyei vannak?
A legtöbben azért indulnak nyaralni, hogy kiszakadjanak a hétköznapokból, de úgy tűnik, a vakáció ennél többet is adhat.
Egyre több fiatalt diagnosztizálnak vastagbélrákkal, a kutatók pedig most új nyomokra bukkantak. Mit ne együnk, ha a meglőzésre törekszünk?
Éppen az segíthet a babáknak, amitől sokáig óvni akarták őket: a tojással való korai találkozás – figyelték meg nemrég ausztrál kutatók.
Befolyásolhatja-e a várandósság alatti D-vitamin-bevitel a gyermek későbbi szellemi teljesítményét? Dán kutatók igyekeztek utánajárni a kérdésnek.
Egy hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű gyermek agya úgy néz ki, mint egy magas társadalmi-gazdasági környezetből származó, alváshiányos és stresszes gyermeké – összegezték egy friss amerikai kutatás eredményeit.
A pánikbetegségben szenvedők gyakran éppen azoktól a testi tünetektől félnek a legjobban, amelyeket maga a szorongás vált ki. Egy új kutatás szerint a rövid, magas intenzitású edzés segíthet csökkenteni ezt a félelmet, és hosszabb távon mérsékelheti a pánikrohamok gyakoriságát is.
Egy átfogó megfigyeléses tanulmány arra jutott, hogy azok az amerikaiak, akik heti több adag sült krumplit fogyasztottak, jelentősen nagyobb kockázatnak tették ki az egészségüket.
Miért ragaszkodunk egy csomó kiirthatatlan, hamis hiedelemhez, ha az étkezésről van szó?
Egy megfigyelésen alapuló, friss tanulmány arra jutott, hogy a szervezet bizonyos mértékű regenerációra képes lehet a rövid távú alvásmegvonás után. Ez viszont még mindig nem jelenti azt, hogy hosszú távon nem látjuk kárát az alváshiánynak.
A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a képernyők és az alvás nem jó párosítás. Egy új amerikai kutatás most azt mutatta meg, hogy a probléma nagyobb lehet, mint gondoltuk: a tinédzserek közel fele még éjfél és hajnali négy között is használja a telefonját, miközben a legtöbben eleve kevesebbet alszanak az ajánlottnál.
Drasztikus változtatásokra nincs szükség, akár napi harminc perc is számíthat. Ennyi közepes-intenzív mozgás is csökkentheti a kamaszoknál az inzulinrezisztencia későbbi kialakulásának esélyét.
