Bejutottunk az egyik MNB-alapítvány zártkörű rendezvényére, ahol végül mégsem mondott köszöntőt Matolcsy György, de kiváló minőségű volt a catering. Az előadások fő üzenete a tudásmegosztás, a sajtó pedig megkapta a magáét.
- Jó napot kívánok! Abban a kistáskában mi van?
- Jó napot, egy kiskamera.
- Akkor azt sajnos el kell kérnem, nem lehet az előadáson forgatni.
- Nem is akarok, de azért felvihetem az emeletre?
- Sajnos nem, de amikor jön visszafelé, vissza fogom adni!
Valahogy így zajlott le a bejutás a Pageo Alapítvány csütörtöki rendezvényére, melyet a Bálna bevásárlóközpont konferenciatermében tartottak. Az alapítványi rendezvény zártkörű volt, még a Pageo honlapján sem tüntették fel az események között, de mégsem volt teljesen titkos, a regisztráció és a sajtófelszerelések (a toll maradhatott) leadása után azért be tudtunk jutni. Abban azért bíztunk, hogy kameránk a leadással nem veszítette el magántulajdon jellegét.
Mármint a jegybankelnök úr?
A hivatalos programfüzet szerint az alapítványi rendezvényen személyesen Matolcsy György, a PADMA alapítvány kuratóriumi tagja és a PADA kuratóriumi elnöke, és egyébként az alapítványok pénzügyi hátterét megteremtő jegybank elnöke mondott volna köszöntő beszédet, de végül valamiért nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Így Csizmadia Norbert, az alapítvány kuratóriumának elnöke kezdett beszélni az elmúlt időszakban az alapítványt ért támadásokról. Ezek alatt természetesen azt értette, hogy kiderült, a jegybanki alapítványok milliárdokat költöttek el vitatható módon úgy, hogy ezeket a költéseket még meg is kísérelték eltitkolni.
Sőt, a támadásokra már abban a kinyomtatott köszöntő szövegben is kitért Csizmadia, amelyet minden vendég székén elhelyeztek előzőleg a szervezők. “A sajtó az elmúlt napokban szakmaiatlan és etikátlan lejáratást indított a magyar tudományos élettel szemben. A szakma teljes kizárásával megírt riportokban csak a finanszírozást vizsgálták, miközben az akadémiai munkát, számos neves szaklapban megjelenő tanulmányt, cikkeket és a régió legfontosabb konferenciáit kifelejtették” – állt az írott szövegben, amelyben azt is felrótták a sajtónak, hogy “bár néhány kutató megkereste őket, de interjúlehetőségeket, beszámolóikat is elutasították. Nagy presztízsű kutatási területeiket érdektelennek tartották.” (A hvg.hu-nak több érintett kutató is nyilatkozott, beszámolva kutatási területeiről és az eredményeiről is.)
A jegybank pénze már nem a jegybank pénze
Csizmadia szerint az alapítvány fő célja a tudásmegosztás, ennek részeként pedig az alapítvány számos rendezvényt, kutatómunkát finanszírozott (és hogy még mi minden mást, arról itt olvashat).
Az előadások végeztével (a mintegy 150 résztvevő előtt felszólalt még Bruno Giussani, a TED euróoai igazgatója) megkérdeztük Csizmadia Norbertet, miért érzi szakmaiatlannak a sajtóban az alapítványok finanszírozásával kapcsolatban megjelenteket és miért érzi úgy, hogy a sokszor vitathatatlanul kiemelkedő tudományos értékkel bíró projekteket (számos, jóval vitathatóbb projekt mellett) a közpénzből gazdálkodó jegybanknak kell finanszíroznia. A sajtóban megjelentekkel kapcsolatban azt mondta, erről már mindent elmondott, amit akart. Az alapítványok pénzéről pedig azt mondta, az az alapítványok pénze, nem a jegybanké.
A rendezvény ellátmánya amúgy kiemelkedett az átlagos konferencia-cateringek sorából. A Budapest Music Center biztosította falatok között volt rákkal töltött kagyló, libamáj és mentás eperrel töltött csirke is. Ezek fogyasztásától eltekintettünk, nehogy Kovács Zoltán kormányszóvivő később javaslatot tegyen arra, hogy visszafizessük az árát.
Az alapítvány kommunikációja szerint egyébként az “álhírekkel ellentétben” a többmilliárdos kutatási támogatások kifizetése mellett az alapítványok megőrizték, sőt gyarapították a forrásokat és a jövőben is hasonló kerettel tudnak majd pályázati forrásokat biztosítani.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
