„Én tartós tejet nem adok a gyerekeimnek”

– mondta Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón, amikor arról faggatták, hogy a tartós tejek áfáját is csökkenti-e a kormány, és arról is kifejtette a véleményét, hogy a friss tej egészségesebb, mint a dobozos tartós tej. (Egyébként a kérdésre azt válaszolta, nem csökkentik 5 százalékra a tartós tej áfáját, csak a friss tejét.) 

„Ennek semmilyen tudományos alapja nincs”

– reagált Lázár véleményére Pilling Róbert dietetikus, a TÉT Platform Egyesület kommunikációs és operatív vezetője, és nincs ezzel egyedül: a hvg.hu-nak nyilatkozó három szakemberből kettő szerint nincs is lényeges különbség a boltokban kapható friss és tartós tej között. „Élettani hatását tekintve a tejek között nem ott van a különbség, hogy meddig állnak el, hanem leginkább a zsírtartamukban” – fogalmazott Pilling.

Friss, ESL, UHT

„Az A, D, E, K vitaminok zsírban oldódnak, így amikor a tejből a zsírt részlegesen eltávolítják – vagyis lefölözik –, e vitaminok egy része is kikerül a tejből. Viszont ha soványabb a tej, kisebb az energiatartalma is, ami fontos lehet azoknak, akik odafigyelnek a kalóriákra. A különböző tartósítási eljárások nem érintik a tej tápanyag-, fehérje-, tejcukor-, vitamin- és ásványianyag-tartalmát, azok szinte változatlanok maradnak.” A tejek között gyártástechnológiában van különbség. Ha egy tejet hosszabb eltartással terveznek, más pasztőrözési eljárásnak vetik alá – magyarázza Pilling.

A friss tejként aposztrofált tejet 72 fokon pasztörizálják, pár másodpercig. Ez a tej 5-7 napig áll el. A következő kategória az ESL-tej, amelyet a friss tejnél magasabb hőfokon kezelnek és speciális a csomagolása, ezek 21-28 napig fogyasztható, de még ezt is a hűtőben kell tárolni, az áruházak is a hűtőpultban helyezik el őket. Az UHT-tej pedig hónapokig eláll, miután a tejet 1 másodpercig 135 fok fölé melegítik fel, majd nagyon gyorsan lehűtik szobahőmérsékletre. Az eltarthatósághoz a speciális csomagolás is kell: a többrétegű tetrapack csomagolásban elzárják a kórokozóktól és oxigéntől a tejet – mondja Pilling Róbert.

MTI / Mohai Balázs

Az UHT-tej íze persze más, mert nagyon magas hőmérsékleten kezelik. "A tejben lévő cukor és fehérje pedig elkezd lebomlani, ettől picit édesebb, karamellizált íze lesz. De még itt is olyan rövid ideig kezelik, hogy a tápanyagtartalma alig változik, a baktériumok elpusztulnak, de a vitaminoknak csak pár százaléka bomlik le. A tartós tejekben semmilyen tartósítószer vagy adalékanyag nincs” – magyarázza Pilling.

Ugyanezt mondta egy másik, névtelenséget kérő szakember is, aki úgy látja, bár az UHT-tejekben némileg alacsonyabb a vitamintartalom, de a többi makrokomponens, fehérjeösszetétel nem változik, így élettanilag a fogyasztó szemszögéből nézve gyakorlatilag nincs nagy különbség a tejek között. „Az UHT-tej nem rossz, de aki nem szereti a főtt ízt, mellőzze a terméket” – fogalmaz a szakember.

A pasztőrözött tejet árusító Cserpes Sajtműhely alapítója, Cserpes István ennél sokkal szigorúbb:

„A pasztőrözött tejben hiszek, az UHT-tej halott anyag, ami kémiailag ugyan rendben van, de nem olyan teljes értékű termék, mint egy sima pasztőrözött tej.”

Cserpes azt mondja, minden beavatkozás, pasztőrözés csökkentheti a tej értékét a nyers tejéhez képest, viszont az eljárással a nyers tejben lévő különböző kórokozók elpusztulnak.

Minek az áfája csökken?

A kormány az adótörvényben – több más mellett – a friss tej áfáját csökkentené 18-ról 5 százalékra, a módosítás az ESL-, illetve UHT-tejekre nem vonatkozik. Több szakember szerint nem egyértelmű, mire gondol a kormány, hiszen olyan kategória, hogy friss tej, a szakmában nem létezik. A korlátozásokra vonatkozó kikötések mellett a Magyar Élelmiszerkönyv segít az eligazodásban: aszerint ugyanis a friss tej alatt a közönséges, pasztőrözött, pár napig elálló tejet kell érteni.

Az első hírek még a nyers tej áfájának mérsékléséről szóltak, amiből a fogyasztók nem éreztek volna semmit, az ugyanis ugyanolyan alapanyag, mint a pékeknél a liszt – mondja Cserpes István. „Ezzel senki sem lenne beljebb, maximum azok a termelők, akik nyerstejként adják el terméküket a piacon” – mondja.

MTI / Kallos Bea

A pasztőrözött – vagyis pár napig elálló tej áfájának csökkentését viszont már éreznék a fogyasztók – mondja Cserpes István, de ugyanezen a véleményen van Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is. Utóbbi szerint „a sertéshúsnál bebizonyosodott, hogy a csökkentett áfát a piaci szereplők – termelők, feldolgozók, kereskedők – nem nyelték le, hanem továbbadták a vásárlóknak. Ha pedig a friss tej ára is csökken, több fogy belőle, a piaci szereplők bevétele nő.”

Vámos szerint akkor is igaz a növekedés, ha az UHT-tejek – ideértve az import termékeket – esetleg olcsóbbak, mint a friss tej.

„Ha valaminek alacsonyabb az ára – a korábbi önmagához képest –, abból több fogy”

– magyarázza az alapvetést Vámos.

Nem mindenki ilyen derűlátó: a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Szövetségének főtitkárhelyettese korábban a Népszabadságnak azt mondta, a tejtermelők érdekképviseletével nem egyeztetett a kormány, de szerinte senkinek sem jó, ami történni fog. Máhr András a lapnak azt mondta, a lépés nem segít a termelőkön, és nem szorítja vissza a feketegazdaságot. Szerinte a teljes tej- és tejtermékforgalomnak legfeljebb a harmadát érinti az intézkedés.

Az áfacsökkentés hatásai miatt kerestük a Tej Terméktanácsot, de nem nyilatkozott az ügyben. A tejfogyasztási szokásokról nem tudni semmit, azon túl, hogy a KSH legutóbbi, 2013-ra vonatkozó adatai szerint a magyarok egyre kevesebb tejet isznak. De hogy milyen fajtát választanak, az nem derült ki. Annyi biztos, a vásárlók árérzékenyek.

Ha a parlament változatlan formában fogadja el a javaslatot, a hűtőpultban egymás mellett sorakoznak majd az 5 és a 18 százalékos áfakulccsal árult tejek.

Ez kevés

Cserpes István szerint a kormány az áfakulcs megkülönböztetésével a magyar termelőket támogatja, és a külföldi dömpingtermékek kiszorítása is motiválhatja. Hiszen nem csak az UHT-, de a jellemzően 21 napig elálló ESL-technológiával előállított tejet is könnyű mozgatni az unión belül. „Sok feldolgozó van, ők úgysem gondolkodnak olyan drága technológiában, ami az ESL- és az UHT-tej előállításához szükséges, sok kistermelő simán, lepasztőrözve árulja a termékét.”

Fülöp Máté

Az, hogy egészségtelen UHT-tej alatt a kormány – és talán Lázár János is – az importtejeket értheti elsősorban, abból is leszűrhető, hogy a földművelésügyi tárca államtitkára, Zsigó Róbert az elmúlt hetekben nekiment az import-UHT-tejeknek, olyan, gyenge minőségű termékeknek nevezve őket, amelyekkel becsapják a vásárlót. A kulcsszó itt is a zsírtartalom, amely a Nébih-vizsgálatok szerint gyakran alacsonyabb volt a dobozon feltüntetettnél, s mivel így a zsírban oldódó vitaminból is kevesebbet tartalmaznak, kevésbé nevezhetők egészségesnek. Tehát a laborban megbukott tejeket joggal tartja távol Lázár János a gyermekeitől.

Vámos György kicsit élesebben beszél ugyanerről, szerinte "a magyar piacba részben beépültek az import-UHT-tejek, mert a magyar tejipar bizonyos, versenyképességet befolyásoló fejlesztésekkel lemaradt, a külföldi tejeknek van versenyképességi előnyük”.

Az alapvető probléma szerinte a nemzetközi túlkínálat. A magyar piac amúgy is hátrányban van, miután sok helyen az alapvető élelmiszerek áfája 1 százalék – mondja Vámos. Szerinte egyébként nem kellene megállni a friss tej áfájának csökkentésénél: „Ha az UHT-tej áfáját nem csökkentik, megmarad az ott kialakult, elég nagy feketézés”. Vámos szerint az importtermék ára is olcsóbb lenne ugyan az általános áfacsökkentéssel, de a piac tisztulna, amivel szerinte mindenki nyerne.