Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója azt nyilatkozta, hogy nem kell aggódni tovább a városligeti fakivágások miatt, hiszen az összes építkezések útjában levő, de egészséges fát – látván az erre való igényt, a többletköltségek ellenére – átültetik majd a Ligeten belül. A hvg.hu által megkérdezett környezetvédők körében azonban egyáltalán nem csökkent az aggodalom: Tömöri Balázs a Greenpeace, Horváth Zsolt a Levegő Munkacsoport nevében egyaránt azt mondta: ilyen korú és méretű fákat csak nagy költségek árán, és kevés eséllyel lehet sikeresen átültetni. Tömöri szerint eleve kérdés, hogy ki, és mi alapján fogja eldönteni, hogy melyik fa egészséges, és melyek azok, amelyek mégis kivágásra ítéltetnek.

Kérdések az átültetések körül

Kérdésünkre Horváth Zsolt kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök a Levegő Munkacsoport nevében elmagyarázta, hogy működik egy fa átültetése. Amikor a cserépből kiültetnek egy előnevelt facsemetét, gyökerei gyorsan szerteágaznak és hozzászokik új környezetéhez. Ezért egy 8-10 évesnél idősebb fa átültetése egyrészt nagyon bonyolult lenne – óriási földlabdával a gyökere körül lehetne ezt megtenni –, továbbá az új helyén más talajszerkezethez, vízháztartáshoz kell alkalmazkodnia, de egy ideig akár egy közepes erősségű szél is kidöntheti. Mindezért Horváth szerint az áttelepített fák jó része csak idő kérdése, hogy így is a kipusztulás sorsára jusson, de hozzátette, vannak korszerű és nagyon drága technológiák, amellyel lehet, hogy sikerrel járnak. De a budapesti faültetés szakszerűségéhez elég, ha csak megnézzük a közelmúlt eseményeit, ha pl. ha a Széll Kálmán tér esetére gondolunk, láthatjuk, hogy a könnyebben alkalmazkodó, előnevelt, fiatal facsemeték is sorra pusztulnak ki.

Fazekas István

A felszín alatti vízkészletet is megbolygatják

Garay Klára, a Városliget barátai Facebook-csoport létrehozója, biológiatanár elmondása szerint 2014-ben készült az utolsó hidrogeológiai szakvélemény a Liget-projekthez kapcsolódóan, de azóta az épületek számát és helyét is megváltoztatták, úgyhogy újat kellett volna készíteni, ám ez azóta sem történt meg. Ráadásul az említett 2014-es hatástanulmány végén ott áll egy kiegészítés, miszerint talajvizsgálati jelentést, geotechnikai tervet, hidrológiai hatásvizsgálatot és környezetvédelmi hatásvizsgálatot is kellene csinálni a projekhez, emlékeztet Garay – márpedig szerinte mindez azóta sem történt meg.

Garay szerint a mélygarázsok és a közlekedési múzeum föld alá tervezett kiállítótermei úgy megbolygathatják a felszín alatti vizeket, hogy elvághatja a park két részének vízutánpótlását egymástól. Kérdésünkre Horváth is megjegyezte: van rá esély, hogy a föld alá nyúló építmények hatására a felszín alatti vízkészlet az egyik oldalon jelentősen megnövekszik, a másik oldalon kiapad majd, így az át nem ültetett fák egy része is veszélybe kerülhet.