Egy 2015-ös tanulmány jelenti az eddigi legjobb becslést a Földön megtalálható fák számát illetően, a kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az ültetés nem jelent elegendő megoldást.
A Pekingi Egyetem kutatói szerint az erdők ökoszisztémájára vonatkozó modelleket újra kell gondolni.
Nem akkor fognak a városi fák hatékonyan hűteni hőhullámok idején, ha sok van belőlük, hanem ha a telepítésükkor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a helyi klíma, az épített környezet vagy a már ott élő növények. Az elsivatagosodó Szegeden török és kazah fajokkal is kísérleteznek.
Szombaton volt a Nemzeti Faültetés Napja, közel 5000 önkéntes ültetett őshonos csemetéket 218 helyszínen.
Megháromszorozzák a korábban erdőtelepítésekre szánt összeget.
Kína 2050-re végezhet az erdőtelepítési programjával, amely során 100 milliárd fát ültetne el az ország. A cél, hogy a sivatag ne terjeszkedjen tovább.
Lengyel és brit kutatók az egyik legkedveltebb díszfát, a tulipánfát vizsgálva azonosítottak egy új faszerkezetet, amely jelentős szénmegkötő potenciállal rendelkezik, így nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem hozzájárulhat a klímaváltozást előidéző hatások enyhítéséhez.
A jogszabály szerint 2050-ig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyre kell állítani, és a tagállamoknak uniós szinten további legalább hárommilliárd fát kell ültetniük.
Már több mint 200 millió fa ültetését segítette az Ecosia a keresőmotorjával, és most újabb területen vernének gyökeret: egyre többen töltik le a néhány hete kiadott böngészőjüket.
A hazafias faültetési programot 2032-ig tervezik befejezni.
Csökkent a szálló por mennyisége, javult a helyi klíma, és több állatfaj is visszatért, mióta erdősítették a Taksony melletti területet.
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?
A 96 éves természettudós egy fát ültetett II. Erzsébet tiszteletére.
A természetet utánozzák le az amerikai Carnegie Mellon Egyetem mérnökei, hogy javítani tudjanak az ültetések hatékonyságán.
Népszerűek, fontosak és fenntarthatósági szempontból rendkívül hatékonyak a faültetési akciók, ám nem mindegy, hova, hogyan, mikor és milyen fát ültetünk. Hogyan kezeljük le a fákat, mi a beiszapolás és mire figyeljünk már az ültetés előtt – ezekről is kérdeztük a kertészmérnök szakértőt.
Minden eddiginél jobb esélyt kínál a fák megmaradására városi környezetben egy Stockholmban kifejlesztett faültetési módszer. A technológia nem épp olcsóságáról híres, de Budapesten már jó eredményekkel kísérleteznek kedvezőbb árú, a helyi viszonyokra alkalmazott változatával. A Bakáts tér új fái már jól fejlődnek benne, és a Blahán is ezt alkalmazzák az egykori Nemzeti Színházból ittmaradt sitthalmok felett. Ráadásul nemcsak a fák fejlődnek jobban, de a városi özönvizek megelőzésében is fontos szerepet játszhat a Stockholm-módszer bevetése.
Napjainkban egyre égetőbb kérdést jelent a klímaválság, sorra jelennek meg a különböző hírek és cikkek, milyen problémákkal kell szembenéznünk a nem is olyan távoli jövőben.
Nem facsemetéket, hanem 20–30 éves fákat ültetnek el a Szomory Dezső téren. Az ellenzék szerint a válság közepette másra is lehetne költeni a pénzt.
Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze szerint ezt nevezik minőségi faültetésnek. A Stockholm módszer faültetésnek drága ugyan, de "zöld közművesítésként" már nem.
