Nagy veszélyben élnek a magyar orvosok: a túlmunka, a kialvatlanság, a hosszú ügyeletek és legfőképpen a stressz miatt korábban halnak, mint más szakmák képviselői. A 40 év feletti orvosok közül a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást. A napokban egy megyei város műtőjében kapott stroke-ot egy sebész, alighogy bezárta a beteg mellkasát.
Alighogy bezárta a beteg mellkasát, elfogyott a levegője. Kollégája fel is hívta rá a figyelmet, milyen fáradt lett hirtelen a szeme, mennyire elsápadt. Ólomnehezek lettek a végtagjai, levette a maszkot, próbált leülni. Mondani már nem tudott semmit, csak artikulálatlan hangok törtek elő a torkából. Kollégája megfogta: gyere, megyünk a CT-be. Az orvos tiltakozni akart, de már nem tudott. Néhány percen belül ki is derült, hogy stroke-os.
A pénteki Népszabadság cikkében leírt eset néhány napja történt egy megyei nagyváros műtőjében. A lap több magyarországi kutatásra hivatkozva azt írja, az orvosok korábban halnak és betegebbek is, mint más szakmák képviselői: stressz, kialvatlanság rövidíti életüket, és sokan közülük önpusztítóan élnek.
Az 1964 és 2010 közötti statisztikák szerint
a 40 év feletti orvosok közül a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást.
Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, fertőzések, önpusztítás vezet körükben a korai halálhoz.
A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság kutatói néhány hete ismertették a magyar orvosok és gyógyszerészek halandóságáról szóló tanulmányukat. Míg az 1885-1890-es generáció körében a gyógyszerészek 65,8 évig éltek átlagosan, az orvosoknál ez a szám 75,4 év volt. A XIX. század végétől fogva azonban a trend gyorsan megfordult: a patikusok 75 évet éltek átlagosan, az orvosok viszont csak 67 évig már a XX. század első negyedében.
A jelenség hátterében a 40-59 éves orvosok fokozott halandósága áll.
Amerikai adatok is tanúsítják, hogy az orvosok nem tudják feldolgozni a kevés és rendszertelen alvással és hosszú ügyeletekkel járó munkarendet, mindennapi döntéseik óriási súlyát – mondta a lapnak Weltner János sebész főorvos. Ha valaki hat ügyeletet vállal egy hónapban, tizenkétszer borul fel a bioritumus - hívta fel a figyelmet a szakember. Pusztíthatnak a kórházi fertőzések is: Weltner elmondta, nemrég temettek egy sebészprofesszort, aki munka közben hepatits C-vel fertőződött, amiből májrák lett.
De a főorvos szerint a legpusztítóbb tényező az orvosok életében a stressz. Neki a poklok poklát jelentette például a múlt héten, hogy a sikeres műtéten átesett 80 éves betegénél beütött egy tüdőembólia. A férfi végül felépült, de amíg lélegeztetőgépen volt, az orvos magát gyötörte, vajon elrontott-e valamit.
Meglepő adat, hogy az 50-54 éves korosztályban az orvosnők halandósága az orvosokét is meghaladja. A doktornők gyakrabban szenvednek krónikus betegségektől, mint más diplomások – a jelenséget el is nevezték orvosnő-paradoxonnak.
Guseo András ideggyógyász, pszichiáter az egészségügyben dolgozik stresszkezelésével foglalkozik. Szerinte a 24 órás készenlét, a krónikus stressz az immunrendszer korai kifáradását, öregedését idézi elő. Saját kutatása szerint
az elmúlt 40 évben három kórház osztályvezető főorvosainak 60-90 százaléka rákban halt meg, miközben az átlagpopulációban 25,4 százalék ez az arány.
Amióta a légitársaságok súlyos tízezreket számolnak fel a poggyászért, az nyer, aki megtanul praktikusan pakolni. Jobb előre felkészülni, hogy amikor tényleg odajutunk, pár perc alatt végezzünk vele, és a helyszűke se okozzon gondot. Íme tíz tipp egy veterán utazótól, hogy indulás előtt és után is flottul menjen minden.
Lehetséges forgatókönyvek.
Erről ír a világsajtó.
Donald Trump legutóbb a Juventus focistáit hozta kínos helyzetbe.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
