Alighogy bezárta a beteg mellkasát, elfogyott a levegője. Kollégája fel is hívta rá a figyelmet, milyen fáradt lett hirtelen a szeme, mennyire elsápadt. Ólomnehezek lettek a végtagjai, levette a maszkot, próbált leülni. Mondani már nem tudott semmit, csak artikulálatlan hangok törtek elő a torkából. Kollégája megfogta: gyere, megyünk a CT-be. Az orvos tiltakozni akart, de már nem tudott. Néhány percen belül ki is derült, hogy stroke-os.

A pénteki Népszabadság cikkében leírt eset néhány napja történt egy megyei nagyváros műtőjében. A lap több magyarországi kutatásra hivatkozva azt írja, az orvosok korábban halnak és betegebbek is, mint más szakmák képviselői: stressz, kialvatlanság rövidíti életüket, és sokan közülük önpusztítóan élnek.

Az 1964 és 2010 közötti statisztikák szerint

a 40 év feletti orvosok közül a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást.

Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, fertőzések, önpusztítás vezet körükben a korai halálhoz.

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság kutatói néhány hete ismertették a magyar orvosok és gyógyszerészek halandóságáról szóló tanulmányukat. Míg az 1885-1890-es generáció körében a gyógyszerészek 65,8 évig éltek átlagosan, az orvosoknál ez a szám 75,4 év volt. A XIX. század végétől fogva azonban a trend gyorsan megfordult: a patikusok 75 évet éltek átlagosan, az orvosok viszont csak 67 évig már a XX. század első negyedében.

A jelenség hátterében a 40-59 éves orvosok fokozott halandósága áll.

Amerikai adatok is tanúsítják, hogy az orvosok nem tudják feldolgozni a kevés és rendszertelen alvással és hosszú ügyeletekkel járó munkarendet, mindennapi döntéseik óriási súlyát – mondta a lapnak Weltner János sebész főorvos. Ha valaki hat ügyeletet vállal egy hónapban, tizenkétszer borul fel a bioritumus - hívta fel a figyelmet a szakember. Pusztíthatnak a kórházi fertőzések is: Weltner elmondta, nemrég temettek egy sebészprofesszort, aki munka közben hepatits C-vel fertőződött, amiből májrák lett.

De a főorvos szerint a legpusztítóbb tényező az orvosok életében a stressz. Neki a poklok poklát jelentette például a múlt héten, hogy a sikeres műtéten átesett 80 éves betegénél beütött egy tüdőembólia. A férfi végül felépült, de amíg lélegeztetőgépen volt, az orvos magát gyötörte, vajon elrontott-e valamit.

Meglepő adat, hogy az 50-54 éves korosztályban az orvosnők halandósága az orvosokét is meghaladja. A doktornők gyakrabban szenvednek krónikus betegségektől, mint más diplomások – a jelenséget el is nevezték orvosnő-paradoxonnak.

Guseo András ideggyógyász, pszichiáter az egészségügyben dolgozik stresszkezelésével foglalkozik. Szerinte a 24 órás készenlét, a krónikus stressz az immunrendszer korai kifáradását, öregedését idézi elő. Saját kutatása szerint

az elmúlt 40 évben három kórház osztályvezető főorvosainak 60-90 százaléka rákban halt meg, miközben az átlagpopulációban 25,4 százalék ez az arány.