Annyira kevés ember tud napi 8-9 órát aludni, hogy az elegendő alvásidő értékét már a luxustermékekre vonatkozó közgazdasági szabályokkal lehet leírni. A felső középosztály és a gazdagok vagyonokat fizetnek alvásjavító termékekért, miközben emberek milliárdjai számára alapállapot a folyamatos kialvatlanság.
Az első világháborúban spórolási céllal bevezetett nyári időszámításnak ma már semmi értelme, az Európai Unió pedig már 2018-ban pedzegette az eltörlését. Ebből azóta sem lett semmi, pedig egészségügyi szempontból kifejezetten káros az emberi játszadozás az idővel.
Akár 3,5 évvel is öregbítheti az agyat, ha valaki krónikus álmatlanságtól szenved – mutat rá egy friss kutatás, mely más aggasztó megállapításokat is tett.
Nem tinédzserkorban alszik a legtöbbet az ember, ezt már több kutatás is bizonyította, ám ezek figyelmen kívül hagyták, hogy az adott közösségben milyen szerepet töltenek be a vizsgált egyének.
Ígéretesnek tűnik ausztrál kutatók módszere, mellyel objektíven lehet kimutatni az alvási elégtelenséget. Egyszerű vérvizsgálatból kiderülhet, ha valaki már 24 óránál több ideje van talpon.
Amíg politikusok és szakértők azon vitatkoznak, hogy van-e értelme és haszna az óraátállításnak, vagy el kellene törölni úgy, ahogy van, addig is emberek millióit fogja megviselni a következő napokban az áttérés a nyári időszámításra. Pedig az elegendő és jó alvásnak felbecsülhetetlen jelentősége van, ha az egészségünkről, az egyéni és a társadalmi jólétünkről van szó.
Aggasztó felmérést tett közzé az Európai Pilóták Szövetsége.
Az alvászavarokkal küzdő emberek 16 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik jól alszanak – derül ki egy új amerikai tanulmányból.
A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának szakemberei jutottak arra a megállapításra, hogy a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok is összefüggésbe hozható az időskori szellemi hanyatlással.
A magyar felnőtteknek saját bevallásuk szerint is komoly terhekkel és állandó rohanással kell megbirkózniuk a mindennapokban, ami meg is teszi a hatását: a Generali friss felméréséből kiderül, hogy a lakosság több mint fele krónikus stresszre, közel negyede pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik. A 40-50-esek körében még rosszabb az arány. A folyamatos feszültség miatt azonban a szervezetünk előbb-utóbb benyújtja a számlát.
A szakértők szerint egy felnőtt napi 7-9 óra alvást igényel minden nap. Bizony, mindennap. „A hétvégén majd kialszom magam” mondatot felejtsük el: az elveszett alvásórákat nem lehet utólag pótolni. De pontosan mi történik velünk, ha nem alszunk?
Szigorúan tilos aludnia az állami alkalmazottaknak a szövetségi épületekben – rendelte el az Egyesült Államok központi adminisztrációjának főnöke. Indoklás nincs. Eddig sem ajánlották az alvást a munkahelyen, de most egyenesen tiltják. A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint viszont lehet, hogy jót tenne mindenkinek, ha nem lenne ilyen szigorú tilalom a munkahelyi alvás ellen.
A herceg egyik sporttársa szivárogtatta ki a királyi információkat.
A tél végével sokunkon úrrá lesz a kimerültség és az extrém fáradékonyság. Egy ideig ez természetes, ám érdemes szakemberhez fordulni, ha a stresszes, letargikus szakasz hosszabb ideig kitart. Könnyen lehet, hogy kezeletlen alvásbetegség vagy lelki eredetű probléma áll a háttérben. Dr. Ádám Ágnes belgyógyásszal, alvásszakértővel, az Alvástársaság vezetőségi tagjával beszélgettünk.
Életének mely területeit befolyásolhatja az alvászavar, mik azok a fizikális és mentális funkciók, amelyek nem működnek jól az alváshiány következtében? Ezekre hozunk példát olvasóinknak.
Közeleg az alvás világnapja, amit nagyon is éberen várnak a szomnológus szakemberek. Hírek szerint ezen a napon alakítják meg a hazai Alvásszövetséget.
Szájunk és szemhéjünk alakjának meglepően fontos szerepe van.
Azt tudtuk, hogy az óraátállítás utáni napokbantöbb közlekedési baleset történik, mint máskor, de most kiderült: a bíróságon is szigorúbb ítéletek születnek ilyenkor. A bekapcsolt telefon pedig akkor is kialvatlanságot okoz, ha nem jön se hívás, se üzenet. De mire figyeljünk még?
Rendszeresen írunk olyan tudományos eredményekről, amelyek a pihentetőbb alvás érdekében hasznos tippekkel szolgálnak. Válogattunk az eddigi legfontosabb cikkekből.
Nagy veszélyben élnek a magyar orvosok: a túlmunka, a kialvatlanság, a hosszú ügyeletek és legfőképpen a stressz miatt korábban halnak, mint más szakmák képviselői. A 40 év feletti orvosok közül a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást. A napokban egy megyei város műtőjében kapott stroke-ot egy sebész, alighogy bezárta a beteg mellkasát.
