A miniszterelnök szerint ami a határ lezárása előtt történt, az nem Magyarország felelőssége. A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt is elmondta Orbán, hogy hétfőn nyújtja be a miniszterelnök a kvótareferendummal összefüggő alaptörvény-módosítást az Országgyűlésnek. A Népszabadságról nem kérdezték a szombaton felvett műsorban.
A szombat délután rögzített interjúban Orbán Viktor elmondta, az alkotmánymódosítás azt is tartalmazza: akkor szerezhet jogot valaki arra, hogy Magyarországon éljen, ha egyedi kérelmét a magyar parlament által meghatározott jogszabályi rendben elbírálták. Hozzátette: tehát nincsen sem csoportos, sem egyéni betelepítés.
A kormányfő közölte, a módosítás azt is kimondja, hogy az államforma, az államberendezkedés, az ország területe és népessége a magyar nemzet alkotmányos identitásához tartozik, és ezt semmilyen külső jogszabály nem módosíthatja, nem írhatja felül.
Orbán álláspontja szerint az alkotmánymódosítás nem változtatja meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, a most fennálló jogi helyzetet erősíti meg, és azzal, hogy bekerül az alkotmányba, nem lehetséges, hogy Brüsszel módosíthassa.
"Úgy érzem, hogy szép szöveget alkottunk. Ez javára válik a magyar alkotmánynak és egyértelműen kifejezi az emberek akaratát"
- fogalmazott Orbán Viktor. A módosítás szövege - közölte - "belül marad" az EU jogrendjén, és azt el is küldték már az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek.
Rásegítés
A miniszterelnök szerint a parlamenti döntés "rásegítést" jelent, mert a referendumon a választópolgárok nem voltak elegen, hogy közjogi érvénnyel ruházzák fel a népszavazást.
Jelezte, azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújtsa be az alaptörvény-módosítást, kellő súlyt akar adni ezzel is a népakaratnak.
Arra kérdésre, számít-e a Jobbik támogatására a parlamenti szavazáskor, Orbán Viktor közölte, minden parlamenti képviselő támogatására számít, ugyanis nem őt kell támogatni. "Ha engem kellene támogatni, azt hiszem, hogy nem számíthatnék rájuk", legalábbis ezt érzékelte a legutóbbi parlamenti vitákból - tette hozzá.
"Szerencsére itt nem is a miniszterelnökről, nem rólam van szó", hanem 3,3 millió ember akaratáról, és azt már minden parlamenti képviselő - pártállástól függetlenül - bátran támogathatja, legyen MSZP-s, független vagy éppen jobbikos - mondta.
A franciák is népszavaznak?
A népszavazás külföldi hozadékáról Orbán Viktor azt mondta, a francia választás egyik esélyese, Nicolas Sarkozy bejelentette, ha megválasztják, népszavazást fog kiírni bevándorlási kérdésekről, a családegyesítésről és a gyanús bevándorlók internálásának ügyéről.
"Úgy látom tehát, hogy demokratizálódik Európa, egyre több ország ismeri föl, hogy olyan fontos kérdésben, mint a bevándorlás, nem vállalhatják a politikai vezetők a nép jóváhagyása nélkül a döntéseket" - fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és a testület vezetői betartották volna az unió szabályait, nem lett volna szükség népszavazásra Magyarországon. Ezt azzal magyarázta, hogy a miniszterelnökökből álló Európai Tanács kétszer is úgy döntött, nem támogatja a kötelező kvótát, a bizottság azonban ezzel ellentétes jogszabályalkotásba kezdett.
Kitért arra, hogy október 13-án összeül Brüsszelben a belügyminisztereket tömörítő Belügyi Tanács, amelynek napirendjéről le akarják vetetni a bizottság kvótajavaslatát, mert az ellentétes a miniszterelnökök döntésével. Október 13-án és a két héttel később következő brüsszeli csúcson a sarkunkra kell állni - fogalmazott.
Nem hibáztak a magyar hatóságok
Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon tartózkodó terroristák és a SIM-kártyák ügyében fogalmazott-e meg kritikát a hatóságokkal szemben, Orbán Viktor elmondta, ezeket az embereket más államok hívták be az EU-ba, Magyarország területén csak átrohantak, amíg lehetett, de aztán az ország - közös európai megoldás hiányában - lezárta a határát, kerítést épített és megállította őket.
"Onnantól kezdve, hogy a magyar határ légmentesen zár, Magyarország felelőssége, hogy ezek az emberek ne jussanak keresztül a határon'. Hozzátette: ami előtte történt, azt nem Magyarország idézte elő, ezért nem is az ország felelőssége - magyarázta Orbán.
Korábban azt írta a Népszabadség, hogy a magyar hatóságoknak fogalmuk sem volt arról, hogy egy hajléktalan nevére valaki 200 ezer telekomos SIM-kártyát vásárolt itthon, egészen addig, amíg a Salah Abdeslam terrorszervezete után nyomozó belga és francia hatóságok jogsegélykérelemmel meg nem keresték őket.
Az anonim SIM-kártyákkal kapcsolatban a miniszterelnök szerint fel kell tenni azt a kérdést, lehet-e Magyarországon úgy telefonkártyákat használni, hogy azoknak nemzetbiztonsági célból történő megfigyelése lehetetlen. Erről egyenesen és nyíltan kell beszélni és a parlamentnek dönteni - közölte.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
