Vezércikkben foglalkozik Magyarországgal és Orbán Viktorral ismét a New York Times. A cikkben felidézik, hogy bár a múlt heti kvótanépszavazás eredménytelen volt, a voksolók 98 százaléka elutasította az Európai Unió javaslatát, hogy bizonyos mennyiségű menekültet fogadjon be. "Orbán, az egyik félelemkeltő európai jobboldali párt autokrata vezetője 36 millió dollárnyi állami pénzt költött és nem kevés politikai tőkét kockáztatott a népszavazáson" – írják, hozzátéve, hogy Orbán ezzel a népszavazással akart magának felhatalmazást a kirekesztő politikájához és arra rávenni az EU-t, hogy több hatalmat adjon az egyes államoknak.

"Most azt mondja, ezeket a célokat egy alkotmánymódosítással akarja elérni. A választóknak el kellene utasítania ezt a próbálkozást" – írják.

A lap hozzáteszi, nincs kétség afelől, hogy az EU válságban van a terrortámadások, a növekvő bevándorlás és a magas munkanélküliségi ráta miatt, ezért sok európai elvesztette a hitét a kormányokban, és az Orbánéhoz hasonló populista mozgalmak felé fordult, amelyek a munkahelyek és az életmód védelmét és biztonságot ígérnek a nemzeti határok lezárásával és az összeurópai megoldások elutasításával.

"Az európai vezetőknek jobban kell teljesíteniük a problémamegoldásban és a bizalom helyreállításában, ha azt akarják, hogy a közösség túléljen" – írja a New York Times, amely megemlíti azt is, hogy márciusban a Törökországgal kötött egyezménnyel csökkentették a bevándorlási nyomást, szerdán pedig egy olyan Afganisztánnal kötött egyezményt jelentettek be, amely alapján több tízezer afgánt lehetne hazaküldeni. A lap szerint azonban ezek csak részleges és átmeneti válaszok, ennél sokkal inkább és nagyon sürgősen el kellene köteleződnie az EU-nak a konfliktusok elől menekülő milliók felelősségének megosztásáért.

Hozzáteszik, Orbán próbálkozása viszont ezt még inkább elérhetetlenné teszi, a kvótanépszavazás apropója ugyanis egy olyan mérsékelt európai terv volt, amely 160 ezer embert osztott volna szét az államok között, hogy így enyhítsék a bevándorlás nyomását Olaszországon és Görögországon. A New York Times azt is felidézi, eszerint Magyarországnak mindösszesen 1294 embert kellett volna befogadnia, de a magyar kormány biztonsági kockázatként tüntette fel a muszlim menekülteket és ezzel gerjesztette a félelmeket. "Orbán úgy adta el a népszavazást, mint Európa 'keresztény értékeinek' megvédésére irányuló próbálkozást" – idézi fel a lap, amely megemlíti azt is, hogy 1956-ban 200 ezer magyar menekültet fogadtak be világszerte.

A lap kitér arra is, hogy Orbán tavaly pengedrótos kerítést építtetett a határra a háború elől menekülők ellen, miközben a jómódú, főleg kínai külföldiek bevásárolhatják magukat az országba. Magyarországon 55 ezer betöltetlen állás van, a munkaerőhiány egyre súlyosabb, és az ilyen országok szívesen látják a bevándorlókat, de Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte, hogy ezeket az állásokat országon belül fogják betölteni.

Ráadásul miközben Orbán és támogatói visszautasítják az EU próbálkozásait a menekültválság megoldására, arról nem beszélnek, hogy kilépjenek az unióból, amely több milliárd dollárnyi veszteséggel járna Magyarországnak. Ehelyett Orbán abban reménykedik, hogy sikerül arra ösztönöznie Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, hogy ők is utasítsák el a kvótát.

"Az európai vezetők úgy tűnik, vonakodnak attól, hogy most megbüntessék Magyarországot, de egy ilyen lépést lehet, hogy komolyan kell majd venni egy bizonyos ponton" – írják. "Orbán és más nacionalisták, akik visszautasítják a tolerancia és a szabad mozgás liberális értékeit a modern Európa szívében azt kockáztatják, hogy olyan ellenségeskedéseket hívnak életre, amelyek kevesebb, mint egy évszázada háborúba vezették a kontinenst" – véli a New York Times a szerkesztőségi véleményében.