Az új előírás 15 kenyér esetében szabályozza az összetételt. Az összetevők közé alapanyagként bekerültek álgabonák – a hajdina és az amarát –, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének a magas vitamin-, fehérje- és élelmirost-tartalmuk miatt.

A lisztkeverékekből készített kenyereknél az élelmiszerkönyv meghatározza a keveréket képző lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek kell lennie.

A rendelet számos új kenyérfajta szabályozásával gazdagodott, amelyek rögzítik az összetételt, az érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést és a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a teljes kiőrlésű, a kukoricás, rozsos,  graham-, tönkölybúza- és búzakenyér, vagy a rozskenyér.

Az élelmiszerkönyv felsorolja a védett elnevezésű termékeket, például a tejes tésztából készült péksüteményeket – ilyen a császárzsemle, a fonott kalács, a nagykifli, az óriás kifli, a sós kalács és a sóskifli –, mint ahogy a leveles tésztából készült finom pékárukat is – a rongyos kiflit, a leveles rudat, a leveles pogácsát és a leveles rétest.

Ezentúl kizárólag akkor használhatók ezek a megnevezések, amennyiben a produktumok megfelelnek az Élelmiszerkönyvben rögzített követelményeknek. A módosítás biztosítja, hogy a kenyerek és pékáruk jó minőségben álljanak a vásárlók rendelkezésére, újraszabályozásával a Földművelésügyi Minisztérium támogatja ezek elterjedését, egyben a gyenge minőségű árucikkek visszaszorítását.