HVG: Jónevű senkik

Milyen a stróman, ha magyar? És milyen az, amikor ráadásul ezt az intézményt már állami szintre emelik? El tudja képzelni, mennyire nyomasztó lehet Rogán Antal szomszédja lenni? Ok, talán feledteti ezt 12,5 milliárd állami megbízás, de akkor is. Csetényi Csaba például azt modja, ő majdnem elköltözött. Ilyen ügyek feltárásával jelentkezett e héten a HVG. Nagy Gábor szubjektív lapajánlója.

HVG: Jónevű senkik

Megszokott csetlő-botló kisemberi alakjában egy New York-i pénztárost és kisstílű bukmékert játszik Woody Allen az 1976-os, A jónevű senki, avagy a stróman című amerikai filmben. Egyik barátja veszi rá, hogy a mccarthyzmus sötét éveiben a nevét adja kommunista szimpátiájuk miatt feketelistára tett forgatókönyvírók munkájához. Az Allen játszotta Howard Prince mind több szerzőnek kölcsönzi a nevét, egyre jobb társaságokba kerül, a mögötte állók helyett fürdik a sikerben. A magyar szinkront 1978-ban elkészítők aligha sejtették, hogy a stróman szó négy évtizeddel később a politikai közbeszéd mindennapos részévé válik.

Már az eredetet jelentő német Strohmann (szalmabáb) szónak is van egy olyan másodlagos értelmezése, hogy mögé bújik az, aki nem akarja a kíváncsi szemek figyelmét. A Magyarország rovat cikke a jelenség politikai evolúcióját járja körbe addig, hogy már maga az államtitkár is strómanként válaszol a miniszterelnök helyett arra a kérdésre, amely azt firtatja, vajon a Nemzet Gázszerelőjeként is emlegetett Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanjaként gazdagodott-e meg 2010 óta olyan szédületes gyorsasággal.

Mészáros persze csak a szorgalmának, a szerencséjének és a Jóistennek köszönheti azt is, hogy pont az előtt kezdett kastélyvásárlásba, hogy azok felújításához a kormány többszörös kedvezménnyel működő multimilliárdos programot hirdetett volna. De a Gazdaság rovat írása alapján jó szimata volt L. Simon Lászlónak éppúgy, mint a miniszterelnöki vő korábbi üzlettársához és ügyvédjéhez kötődő cégnek, amely két kastéllyal is gyarapodott. A Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba a Portréban tagadja, hogy kapcsolatai révén nőtt nagyra a bevándorlóellenes kampányt is vivő kommunikációs cége, de a baloldali Xénia-láztól a Pasa Parkig ívelő karrier önmagában is izgalmas olvasmány.

Nehezebb dolguk van a Fókuszban összeállításában szereplő startupcégeknek, mert nekik valódi piacon, éles versenyben kell megállni a helyüket, nem úgy, mint befolyásos politikusok földijeinek, rokonainak és egyetemi társainak. És persze egy-egy LogMeIn és Prezi sikere mögött számos olyan kudarcos próbálkozás van, amely – például közösségi finanszírozásból vagy a Jeremie-programból – össze tudta szedni az indulótőkét, de a pompás ötlethez nem mindig társult cégvezetői véna.

Nem bújik szalmabábok mögé, és nyers hatalmi érdekei szerint cselekszik Tayyip Erdogan török elnök, aki hónapokon át tartó harcias dobpergés után Szíriába vezényelte a török hadsereget. A Világ rovat írása szerint Ankara világosan látja a célját: minden erővel meg akarja akadályozni, hogy a török határ mentén egybefüggő, önálló kurd entitás jöjjön létre, mert az logikusan folytatódhatna a törökországi kurdok lakta területeken. A polgárháború kusza frontvonalai mentén Moszkva Basar Asszad szír elnököt akarja hatalmon tartani, Washingtonnak viszont fogalma sincs, mit tegyen, mert a szövetségesei éppenséggel egymás ádáz ellenfelei.

NAGY GÁBOR

vezető szerkesztő