Vannak gyógykezelési korlátai az országhatárokon átívelő egészségügyi biztosításnak, amely az Európai Unión belül sem egységes. Aki nem méri fel pontosan, hogy miért és mennyit fizet, pórul járhat.
Az élet nagy mókamester, képes olyan helyzetet teremteni, amire a legkörültekintőbb jogalkotók sem gondolnak. Történt, hogy egy Írországban dolgozó, annak rendje és módja szerint ott biztosított magyar fiatalembert londoni kiruccanása során érte baleset. Írországi társadalombiztosítása alapján a angliai egészségügy rendben össze is foltozta. Csakhogy Magyarországon élő, kis jövedelmű szülei számára megoldhatatlan volt, hogy kiutazzanak ápolni, ezért azt szorgalmazták, hogy a fiukat szállítsák haza. Az írek minden további nélkül fizették volna a szállítást Dublinba, de Budapestre nem. A helyzetet végül úgy sikerült megoldani, hogy az ír biztosító belátta: jobban jön ki, ha nem a brit, hanem a sokkal olcsóbb magyar kórházban folytatódik a szükséges kezelés.
Ha valaki sokat utazgat az Európai Unióban, és annak határain belül, ám külföldön tanul, mérlegelnie kell, hol kössön betegbiztosítást. A legegyszerűbb megoldás az európai egészségügyi kártya. Ez ingyenes ugyan, bárki kiválthatja, akinek érvényes társadalombiztosítási jogviszonya van, ám használhatóságának vannak korlátai. Mindenekelőtt az, hogy a birtokosa egy másik tagállamban csak három hónapnál rövidebb vizit idején veheti igénybe, és akkor is csak „orvosilag szükséges” ellátásokra. Ugyanakkor valamennyi uniós tagországban, valamint Svájcban, Liechtensteinben, Norvégiában és Izlandon is elfogadják a kártyát. Hogy pontosan mi számít orvosilag szükséges ellátásnak, azt az adott ország jogszabályait figyelembe véve az orvos dönti el. Általánosságban ez annyit tesz, hogy a biztosított az ellátás hiányában ne kényszerüljön visszatérni állandó lakhelyére a tervezett időpont előtt. Magyarországon 31 pontba szedve miniszteri rendelet szabályozza, hogy mely esetek tartoznak a sürgős szükség körébe, a mérgezéstől a vakbélgyulladáson át a baleseti sérülésekig.
| Jelbeszéd |
Az egészségügyi szolgáltatók kötelesek ellenőrizni, hogy a vizsgálatra jelentkező beteg térítés nélkül igénybe veheti-e az orvosi ellátást. A taj-szám bepötyögése vagy leolvasása után ezt az informatikai program jelzi. Zöld jelzés: minden rendben, a páciensnek van érvényes taj-kártyája és jogviszonya. Például munkaviszonyban áll, nyugdíjas, tanuló, esetleg gyermekgondozási segélyt kap. A munkanélküliek is jogosultak lehetnek, helyettük – évente 300–400 ezer személy után – a járási kormányhivatalok fizetnek. Piros: a tajszám érvényes ugyan, de a páciens jogviszonya nem rendezett. Semmilyen jogcímen nem biztosított, nem munkavállaló, a havi 7050 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizeti. Az orvosi ellátást nem lehet megtagadni tőle, de a potyautasok listáját – átlagosan 30 ezer névvel – minden hónapban eljuttatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az adóhivatalnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly ennek alapján 4,1 milliárd forint járulékfizetési kötelezettséget vetett ki. Kék: más uniós tagországokban biztosított személy, aki bejelentette távollétét, és taj-számát az OEP felfüggesztette. A külföldi biztosítás alapján jár a térítésmentes ellátás. Barna: a páciens magyar ugyan, de véglegesen az EU-n kívüli országban telepedett le. Minden ellátásért fizetnie kell. Sárga: az előző kategóriák egyikébe sem sorolható, érvényes tartózkodási engedéllyel itt élő külföldi, aki szolgáltatási megállapodást köt az OEP-pel. Körülbelül 700-an vannak, havi 55 500 forint járulékot fizetnek, és két évig csak sürgősségi ellátásra jogosultak. Kivéve azokat, akik előre kifizetik a 24 hónap díját. Ez annak éri meg, aki drága gyógyszeres kezelést, netán transzplantációt óhajt Magyarországon igénybe venni. |
Alapvető uniós jogszabály, hogy mindenki csak egyetlen nemzeti biztosító ügyfele lehet (a korlátozás a kiegészítő magánbiztosításokra nem vonatkozik). A külföldön munkát vállalók és háztartásbeli családtagjaik, valamint a határokon túl tanulók kötelesek távozásukat az OEP-nél bejelenteni. A felfüggesztett érvényességű taj-kártya – ha tulajdonosa idehaza próbálná felhasználni – ellenőrzéskor kék jelzéssel figyelmezteti az orvost, hogy erre semmilyen vizsgálat nem számolható el. A külföldön kötött, érvényes egészségbiztosítás és a hozzá kiváltott EU-kártya elegendő azonban, hogy Magyarországon – vagy bármelyik uniós tagországban – a tartózkodás ideje alatt szükséges orvosi ellátást térítésmentesen igénybe lehessen venni.
Becslések szerint a félmilliót is meghaladja az uniós tagországokban tanuló vagy tartósan munkát vállaló magyar állampolgárok száma, ám közülük csak minden második értesíti erről az OEP-et. Ez a feledékenység elvileg büntetést von maga után, ám a kettős jogviszonyt a magyar hatóságok nem képesek ellenőrizni. Vannak, akik nem is tudnak bejelentési kötelezettségükről, mások meg úgy kalkulálnak, hogy ha szükséges, vagy előre tervezhető, inkább itthon mennek orvoshoz vagy fekszenek kórházba. Ennek annyi előnye lehet, hogy idehaza több családtag is gondoskodhat a műtét utáni ápolásról. Pedig az uniós tagországok bármelyikében lehet a biztosítótól olyan (S1-es jelű) igazolást kérni, amellyel a nem sürgős ellátások – például a nyári szabadság idejére időzített mandulakivétel, orrsövényműtét vagy nőgyógyászati beavatkozás – költségét vállalja.
Aki azonban Angliában napi 12 órában mosogat, nehezen tudja a szükséges papírokat beszerezni; hasonlóképpen bürokratikus az ír rendszer is, és az olasz S1-es biztosítói engedélyhez sem könnyű hozzájutni – állítják a külföldön dolgozó magyarok. Emiatt sokan úgy vélik, inkább megéri Magyarországon is a havi 7050 forintos egészségügyi szolgáltatási díj kifizetése – annak ellenére, hogy ez a jogviszony megduplázása, vagyis szigorúan tilos. Viszont ennek fejében ellenőrzéskor zöldet jelez az orvosnál a taj-kártya, ami Magyarországon valamennyi természetbeni tb-ellátásra jogosít.
A Németországban dolgozóknak viszont nem éri meg, hogy megkockáztassák a lebukást. Onnan ugyanis német precizitással, utánjárás nélkül, postafordultával érkezik meg a magyarországi gyógykezelés költségeinek átvállalását tartalmazó biztosítói igazolás. Az még nyitott kérdés, hogy a Brexit mennyiben fogja befolyásolni a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok egészségbiztosítását. Az is lehet, hogy legalizálja az egy időben két helyen fizetett biztosítást, de az sem zárható ki, hogy ennek elkerülésére valamilyen többoldalú megegyezés születik.
| Vészes veszteség |
| A kivándorlás a közép- és kelet-európai országokból erőteljes, állandó, és többségükben képzett, fiatal emberek keresnek maguknak más országban munkalehetőséget. Ezen a befogadó országok nyernek, a folyamattal az Európai Unió egésze is gazdagodik, de a kibocsátó országokban lassul a gazdasági növekedés és a közeledés az uniós átlaghoz – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap nemrég kiadott elemzése. Az utóbbi 25 évben közel 20 millió személy, a régió lakosságának 5,5 százaléka kelt útra. A 2012-es gazdasági visszaesés óta egyre több magyar fiatal fontolgatja a kivándorlást, ennek oka a korosztályos munkanélküliség, az anyagi kirekesztettség és a bizonytalanság. A 18–40 évesek egyharmada tervezett már 2013-ban hosszabb-rövidebb külföldi munkavállalást – összegezte Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa. A társadalombiztosítási adatok, a ki- és bejelentkezések legfeljebb a tendenciákat mutatják, holott a három hónapon túli munkavállalást elvileg be kell jelenteni. A járási hivatalnál vagy a konzulátuson azonban 2013. március 1-jétől már csak a végleges külföldi letelepedést kell bejelenteni, ám erre a jogszabály nem szab meg határidőt. Korábban a három hónapot meghaladó külföldi tartózkodást velük is közölni kellett. |
Ha egy adott uniós tagországban lehetne olyan biztosítást kötni, amelyik valamennyi országban azonos módon tenné ingyenessé az orvosi ellátást, alighanem felkopna az utasbiztosítók álla. De ez nem így van. Számos nyaralóhelyre és síparadicsomra jellemző, hogy csupán magánorvosok működnek, akik nem fogadják el az EU-kártyát. A számlájukra kifizetett összeg visszatérítéséhez az utasbiztosítás nyújt fedezetet. Jellemzően a hegyi mentés és szállítás is ebbe a kategóriába tartozik. Az ellátásért felszámolt önrészt, a gyógyszer térítési díját – amely Franciaországban például meglehetősen magas – kiegészítő biztosítás híján zsebből kell kifizetni.
„Számos extrém esettel találkozunk, némelyikből rendszerszintű tanulságokat is le lehet vonni” – mondja Turi Péter, a TrustAir nemzetközi betegszállítással foglalkozó repülőgépes vállalkozás ügyvezetője. Előfordul, hogy egy külföldre költöző munkavállaló akkor betegszik meg, amikor magyar társadalombiztosítási jogviszonyát a szabályoknak megfelelően felmondta, taj-számának az érvényességét felfüggesztették, de új lakhelyén még hetekig, hónapokig is eltart, amíg munkaadója végigjárja a formaságokat. Erre az átmeneti időre is célszerű utasbiztosítást kötni – tanácsolja Turi. De még így is akadnak buktatók. Nem ritka ugyanis, hogy a külföldön súlyosan megbetegedett vagy balesetet szenvedett állampolgár ellátási költségeit nem siet kifizetni az a cég, amellyel utasbiztosítást kötött, ha megtudja, hogy ügyfelének EU-kártyája is van. Mert ebben az esetben igyekszik az OEP-pel kifizettetni a gyógykezelés költségeit. Utóbbinak erről fogalma sincs, és arról sem értesül, hogy egyáltalán be kellene avatkoznia. Az ilyen esetekben azt használja ki a biztosító, hogy az elszámolás az OEP-hez csak hosszú hónapok múlva érkezik meg. Pedig ha a beteg szállítható, az OEP számára olcsóbb volna a magyarországi kezelés. Ráadásul a piaci biztosítók az EU-ban a hazajuttatásra nem alkalmazhatnak költséglimitet, és ha szükséges, gondoskodniuk kell ügyfelük hazaszállításáról, akár repülővel is. Ehhez persze a külföldre utazók nem érhetik be az EU-kártyával.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
