Egyik szeme nevet, a másik viszont sírhat a Fidesz vezérkarának a párt csúcsot döntögető népszerűsége miatt: bár egyfelől örvendetesnek tartják, hogy a párt támogatottsága a rendszerváltás óta érvényes tendenciára rácáfolva nemhogy nem került mélypontra a kormányzati ciklus második felére, hanem egyre emelkedik, másfelől viszont tudják: mindez természetellenes is.

Medián: több ellenzéki politikus jelentősen népszerűbb lett, még Gyurcsány is

A probléma persze nem magával a népszerűséggel van, hanem azzal, hogy ezt a népszerűséget nem lesz könnyű még másfél évig, egészen a választásokig szinten tartani. Az ellenzéki oldalról irigylésre méltónak tűnő helyzet visszásságára már Orbán Viktor is többször felhívta a fideszesek figyelmét – legutóbb a kormánypártok tavaly szeptemberi, balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén tartott helyzetértékelésében.

Fülöp Máté

A kormányzati kommunikációs stratégia kiötlőinek annak ellenére sincs könnyű dolga, hogy a vártnál nagyobb gazdasági növekedés miatt tekintélyes mértékű osztogatást vihet véghez a kormány 2017-ben. A választókat ebből legpozitívabban érintő tételekre – a minimálbér emelésére, az ágazati béremelésekre és a nyugdíjemelésre – a stratégiaalkotásra rálátó forrásaink szerint ugyanis nem lehet olyan, akár több évig, de legalább 2018-ig kitartó kommunikációs kampányt építeni, mint a 2014-es választások előtt másfél évvel bedobott rezsicsökkentés.

Az új csodafegyver nyomában

A 2012 végén kiötlött, kormánypárti berkekben nagyrészt a miniszterelnök tanácsadójának, Habony Árpádnak, kisebb részben pedig a kormánypárt házi think tankjének, a Századvégnek tulajdonított ötletben minden megkérdezett szerint az volt a zseniális, hogy a rezsikiadások csökkentésével a Fidesz úgy állított maga mellé széles társadalmi rétegeket, hogy az osztogatást a költségvetés helyett a megregulázott szolgáltatók zsebéből fizették. A folyamat lépéseit mindemellett úgy tervezték meg, hogy kitartson egészen a 2014-es választásokig: az intézkedés lépcsőzetes, a gáz-, áram- és távhő- után a víz- és csatornadíjra, tűzifára, palackos gázra és egyéb szolgáltatásokra való kiterjesztésével több évig is fenn tudták tartani a profithajhász szolgáltatókkal választói érdekében harcoló, szavazói zsebében újabb és újabb összegeket hagyó kormány képét.

A rezsicsökkentés alá ráadásul kommunikációs szempontból is több dolgot sikerült behúzni: egyszerre volt intézkedés és önmagában is jelentést hordozó kampányjelszó: a csökkenő számlákon túl benne volt a múlttal való szembefordulás és a jövő, a további csökkenések ígérete is.

Plakátok 2013-ból

Túry Gergely

A béremelés viszont – állítják a stratégiaalkotásra rálátó forrásaink – nem ilyen. Azt ugyanis a szakértői vélekedés szerint pár hónap után „megszokják”, természetesnek veszik és beépítik megélhetési költségeik közé az emberek, ráadásul hajlamosak a munkájukért önmagában járó juttatásnak tekinteni, nem pedig a kormány ajándékának. (Érdekesség, hogy 2012 végén, amikor a rezsicsökkentés tervét megosztotta a Fidesz elnökségével, Orbán Viktor egyebek mellett azzal érzékeltette a szolgáltatókkal megfizettetett kampányhúzás előnyeit, hogy a költségvetés akkori helyzetében nem telne a szavazatra váltható béremelések finanszírozására, és az ország versenyképességét is rontaná, ha növekedne a bérszínvonal.)

Kifújt kvóta, IQ-függő erősödés

A stratégiaalkotásra rálátó forrásaink szerint sincs már muníció a 2015 nyarán bedobott, a Fidesz 2014 végén kezdődött népszerűségvesztését sikerrel megállító bevándorlásellenes szólamokban. Noha több mint egy éven át valóban dübörgött és csúcsokra emelte a Fidesz támogatottságát, az érdektelenségen elbukott népszavazás után már – hacsak nem történik valamilyen, a magyarokat is testközelből érintő terroresemény – hiba lenne a következő választás kampányát erre építeni.

Fülöp Máté

A tavaly év végén indított újabb, Magyarország erősödik című kormányzati sikerpropaganda jelszavára ugyancsak nem építhet komplett választási kampányt a párt. A kommunikációs terveket ismerő forrásunk szerint a hasonló akcióknak csak a népszerűség fenntartásában lehet szerepe. A jó gazdasági eredményeket – mint mondta – fontos megismertetni a választókkal, mert túlnyomó részüknek fogalmuk sincs a meglévő vagy újonnan járó kedvezményekről és támogatásokról. „Egy bizonyos IQ alatt viszont ezek felsorolása ellenére sem jön le, hogy ez miért jó az embereknek, ha a Fidesz marad kormányon” – tette hozzá, mintegy magyarázatul, hogy a most úton-útfélen, tévében, rádióban, óriásplakátokon visszaköszönő szlogen miért nem lehet az új rezsicsökkentés.

A labda a szakember elmondása szerint egyelőre a miniszterelnök tanácsadóinál pattog – elsősorban Habony Árpádnál, de az ötletelésbe bevonják az Orbán Viktort 2008 óta tanácsaival segítő amerikai kampánygurut, Arthur J. Finkelsteint is.

A miniszterelnök környezetében abban mindenesetre biztosak, hogy „valamit adni kell a választóknak”, anélkül nem lehet választást nyerni. A legnagyobb feladat egyelőre tehát az, hogy mi legyen az a választók életén könnyítő gazdasági lépés, amelyre rá lehet építeni a kampány egészét, vagyis elő lehet állítani belőle a kellően meggyőző és könnyen befogadható politikai és kommunikációs üzenetet.