A kormánynak fontos az emberek véleménye, ezért nem dönt egyedül a külföldi támogatást kapó civilek elszámoltatásáról – erre hivatkozva csúszik több mint egy hónapot a civil törvény márciusra ígért benyújtása. A valóságban még a minisztériumok sem találták meg azt az "észszerű" értékhatárt, ami csak a "sorosbérenc" civilek életét keseríti meg, a "rendesekét" nem.
Akár másfél hónapig is eltarthat még a bizonytalanság, hogy milyen szigorításokra készül a kormány a civil szervezetek átláthatóságának ürügyén. A Fidesz frakciója ugyanis a korábbi ígérettel szemben mégsem nyújtja be márciusban a civil törvény tavaly óta lebegtetett módosítását – tudta meg a hvg.hu.
A késlekedés oka információink szerint az, hogy meg akarják várni az ügyben hamarosan induló nemzeti konzultáció eredményeit, nehogy úgy tűnjön, hogy a kormány nem is kíváncsi a választók véleményére. (Ezt a hibát korábban amúgy szinte minden korábbi konzultációnál elkövette már a kormány: a 2011-es szociális konzultáció tíz kérdéséből például hatban, a 2012-es gazdasági konzultáció 16 kérdésének pedig legalább a felében már eldöntött – sok esetben törvénybe is foglalt – intézkedésekről kérték ki az emberek véleményét.
A nemsokára induló, a civilek mellett a menekültek őrizetben tartásáról, valamint a rezsicsökkentés, a munkahelyteremtő támogatások és a nemzeti adópolitika Brüsszellel szembeni megvédéséről szóló konzultáció egyik tételéről mellesleg így is posztumusz mondhatnak véleményt a választók: a jogi határzár megerősítésére vonatkozó törvényjavaslatot ugyanis éppen kedden fogadja a kormánypárti többség a parlamentben.
A konzultációs kérdésesek szövegét információink szerint még csak most véglegesíti a Miniszterelnöki kabinetiroda, a levelek a jövő hét utáni héten érkezhetnek meg a postaládákba. A visszaküldésre szokás szerint egy hónap áll majd rendelkezésre, úgyhogy a kormány leghamarabb április végére szűrheti le – legalábbis látszólag – a válaszok tanulságait.
A csúszással mellesleg az igazságügyi minisztérium is időt nyert a még a fideszesek körében is „civilvegzálási törvényként” emlegetett javaslat korrigálására. Ahogy azt ugyanis korábbi cikkünkben megírtuk: a kormánypártok február közepi, visegrádi frakcióülésén a képviselők megfúrták a tárca eredeti javaslatát, hogy 3,6 millió forintnál húzzák meg az összeghatárt, amely felett a civil szervezeteknek be kellene jelenteniük a külföldről kapott támogatást. A képviselők attól tartottak, hogy az alacsonyra szabott limit felesleges bürokratikus zavart okozna a „rendes” - kormányzati értelmezésben: nem Soros György által támogatott - szervezetek működésében. Az Emmi civilügyekért felelős államtitkársága ezért az ülés után elkezdte áttekinteni a több tízezer egyesület és alapítvány gazdálkodását, de információink szerint még mindig nem találták meg az „észszerű” értékhatárt.
A nemzeti konzultációval a kormány amúgy a javaslat társadalmi vitáját is kipipáltnak tekinti majd, annak ellenére, hogy a témáról csak a választókat kérdezték meg, az érintetteket nem.
A Társaság a Szabadságjogokért múlt héten levélben kérte Trócsányi László igazságügyi és Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy a benyújtás előtt tegyék közzé a tervezet szövegét és tartsanak róla érdemi egyeztetést, amelyen a civil szervezetek is elmondhatják véleményüket.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
