szerző:
hvg.hu

A gazdasági konzultáció kérdőíveit ugyan még csak kedden kezdték kézbesíteni, de a kérdések alapján úgy tűnik, a kormány előre tudja, mit akarnak a magyarok, és inkább önigazolást, mint valódi válaszokat vár. Az eddigi történesekből azonban sok esetben nyilvánvaló, hogy a kormány már elindult egy irányba.

Ma kezdték kézbesíteni a gazdasági konzultáció kérdőíveit, melyekben a kormány gazdasági döntésekhez kér segítséget az állampolgároktól „a magyar munkahelyek érdekében” – fogalmaz Orbán Viktor a mellékelt kísérőlevélben. A kormányfő az újabb konzultációt azzal indokolja, hogy „mi, magyarok, két éve úgy határoztunk, minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk”.

A kérdőíven szereplő 16 kérdés azonban - hasonlóan az eddigi nemzeti konzultációkhoz - nem támasztja alá ezt az állítást, hiszen több kérdésben már egyértelműen megfogalmazta a kormány, milyen irányba fog menni. Összegyűjtöttük azokat a nyilatkozatokat, terveket és tövényeket, amely alapján úgy tűnhet, felesleges ezt a gazdasági konzultációt lefolytatni.

A kormányfő a Kossuth Rádióban jelentette be az új konzultációt múlt pénteken
©

A kérdésekre a legtöbb esetben három előre megadott választ lehet beikszelni. Az első mindig igenli a kormányzati irányvonalat, a második az erre adott nemleges válasz, a harmadikat pedig akkor ikszelhetik a válaszadók, ha nem tudják a választ. A kérdőíven a következő kérdések olvashatóak (félkövérrel szedve):

1. „Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megsegítésére.”

Ez a terv már tavaly ősszel felvetődött a Fideszben, amikor a kormány belengette, hogy megszünteti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). Végül a kormánypárti frakciók nyomására az eva megszüntetését 2013. január 1-jére halasztották. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a döntést a parlamentben azzal indokolta, hogy nincs más átalányadó a vállalkozásokra. Eszerint a kormány az eva közelgő kivezetése miatt eleve számol az átalányadózás kiszélesítésével.

2. „Vannak, akik szerint adó- és járulékmentessé kellene tenni a bérét azoknak, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak. Mások azt mondják, nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak.”

A Randstad Workmonitor 2011-es felmérése szerint nemzetközi viszonylatban alacsony, mindössze 18 százalék azon magyar munkavállalók aránya, akik a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után is szívesen dolgoznának (szemben például az angolok 55 százalékával és a lengyelek 62 százalékával). A "túlszolgálat" drasztikus visszaesése a rendszerváltáshoz kötődik, és ezen azóta sem sikerült változtatni. Itt hazai előzményeket nem találtunk: a térségben Bulgáriában azonban napvilágot látott olyan tervezet, amely bónusszal jutalmazná a továbbdolgozó munkavállalókat.

3. „Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a családokat.”

A szocpol kiterjesztése személyautó-vásárlásra még idén március végén vetődött fel. Az ötlet a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett, és kifejezetten sokgyermekes családokra és nagy autókra szabnák az ötletet, annak érdekében, hogy “legalább négy gyermek beférjen”.

A gépjármű szocpolt Matolcsy szorgalmazta
©

Szakértők szerint ennek az ötletnek nincs igazán realitása: a gépkocsi-szocpol korlátozott mértékű lehete csak, és most, amikor a potenciális vásárlók tömegével halasztják el az autóvásárlásukat, mert hiányzik a jövőbe vetett bizalom, ezen aligha változtatna ez a támogatás. Az átlagos keresetűeknek még így is magas lenne a havi törlesztőrészlet. A bankok is óvatosabbak, hiszen 2008 előtt komoly veszteségeket okozott nekik az autóhitelezés.

4. „Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot.”

Ez az a kérdés, amire Orbán Viktor igennel felel majd, ami lefordítva azt jelenti, hogy ő támogatná a válságadók továbbélését. A nagyvállalatokat, telekommunikációs cégeket és bankokat sújtó válságadókat 2010-ben vezette be a második Orbán-kormány, 2012-es kifutással. Az érintett, nagyrész külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok heves ellenkezése ellenére bevezetett különadók a Költségvetési Tanács (KT) előzetes számításai szerint 2012 végéig összesen 494 milliárd forint pluszbevételt hoznak az államnak. Sok szakértő szerint a különadók negatív hatással voltak a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás bővülését is akadályozták, több bank például a banki különadó miatt kényszerült elbocsátásokra. Az elemzők egy része arra is felhívta a figyelmet, hogy a különadókat az érintett cégek továbbhárítják majd a fogyasztókra, így végső soron ez a lakosságot közvetett módon terhelő adó lesz.

Ezeknek az adóknak a kiváltására került be a parlament elé a távközlési adó, a tranzakciós illeték, a biztosítási adó és az energiaszolgáltatók magasabb kulcsú szja-kötelezettsége: Orbán ezeket szeretné tartóssá tenni.

5. „Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével.”

A kisgyermekes anyukák munkavállalását már most is támogatja a kormányzat, 2011 eleje óta lehetősége van az anyukáknak a gyes mellett heti maximum harminc órában - napi 6 órás munkaidőben - dolgozni (bár 2006 és 2011 között a gyerek 1 éves kora után akár teljes állást is vállalhattak a gyes mellett), a munka helyett otthon maradó anyukák azonban szintén élhetnek a 40 év után járó kedvezményes nyugdíjba menési lehetőséggel. A kisgyermeket nevelő fiatal anyukák vállalkozóvá válását is támogatja a kormány egy hétmilliárd forint keretösszegű program életre hívásával. A kisgyermekes anyák foglalkoztatását a családok védelméről 2011-ben elfogadott sarkalatos törvény úgy is elősegítené, hogy három évig a munkáltatók kötelesek lennének az anyákat saját kérésre részidőben foglalkoztatni. Régi ígéret, hogy növelik az óvoda-, és főként a bölcsőde-férőhelyeket: az Új Széchenyi-terv májusi felhívása egymilliárd forintot biztosít bölcsődék és óvodák létrehozására a Közép-magyarországi régióban, és a "konvergenciarégiókat" is beleszámítva, összesen ötmilliárd juthat ilyen programokra.

6. „Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét.”

A „helyes” válaszhoz elég belebotlani a konzultációs kérdőív kitöltésére buzdító kormányzati plakátba, amely kedd reggelre került ki az utcákra. A plakáton a következő szöveg olvasható: „Azt gondoljuk, tovább kell emelni a minimálbért! Ön mit gondol?”. Ezt az irányt jelölte ki Orbán Viktor tavaly ősszel is, amikor elmondta, a kabinet megalakulásakor azt tűzte ki célul, hogy négy év múlva 100 ezer forint közelében legyen a minimálbér.

A kormányfő válasza azonban nem helyes, ha azt nézzük, hogy mi segítené a vállalkozások és a magyar gazdaság hatékonyabban működését. A munkaerőpiac folyamataival foglalkozó közgazdászok szerint a minimálbéremelés a foglalkoztatás csökkenését eredményezi és a képzetlenek körében növeli az elszegényedés kockázatát. Magas minimálbér mellett a képzetlen munkásokat nem éri meg legálisan alkalmazni, hiszen sok esetben nem termelik ki a bérköltségüket.

Ezzel a kormány is tisztában lehet, hiszen az első Orbán-kormány idején végrehajtott első jelentős minimálbér-emelésnek az utólagos hatásvizsgálatok szerint „a munkakínálat emelkedésére nem volt érdemi hatása, a munkaintenzív ágazatokban azonban egyértelműen csökkentette a foglalkoztatást” – állítják a Budapest Intézet és az MTA Közgazdaságtudományi Intézet szakértői.

7. „Vannak, akik szerint adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Mások szerint az adókedvezmény nem ösztönöz munkahelyteremtésre.”

A foglalkoztatás bővülését már ma is számos adókedvezmény ösztönzi. A START programban pályakezdők, gyes/gyed/gyet/ápolási díjat igénybe vevők, legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott 50 éven felüliek, vagy alacsony iskolai végzettségűek, és bérpótló juttatásban részesülők foglalkoztatásával lehet részt venni. Ha a cégek ilyen munkavállalókat alkalmaznak, akkor már eddig is szociális hozzájárulási adókedvezmény illette meg őket. Emellett a kabinet további adókedvezményeket tervez 2013-tól, mint az a kormány honlapján olvasható.

8. „Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól.”

A magyar fiatalok rendkívül alacsony foglalkoztatási rátája miatt ennek a kérdésnek nincs valódi tétje. Ezt a kormány is így gondolhatja a saját kérdéséről, hiszen már márciusban megígérte, több, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedést segítő program indulását fogja bejelenteni.

9. „Vannak, akik szerint a munkanéküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményeket kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést.”

Ez a téma már eldöntött tény, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben jelentette be a szabadvállalkozási zónák létrehozását. A kormány ezzel a munkavállalás és az ipar megtelepedését akarja elérni, és ezen keresztül az ország hátrányos területein élők kaphatnának munkát.

A vállalkozási zónák Matolcsy növekedési tervében is felbukkannak
©

Az úgynevezett free vagy special economic zone (FEZ vagy SEZ) nemzetközi fogalma olyan területeket takar, ahol vállalkozásbarát feltételeket és adókedvezményeket biztosítanak exportorientált vállalatok számára - és ahol a kedvező közlekedési kapcsolatok mellett nem utolsósorban versenyképes munkaerő is a rendelkezésre áll. A Magyarországra tervezett SEZ-ek több ponton sem felelnének meg ezeknek a feltételeknek, tekintve, hogy ezeket a zónákat Magyarország hátrányos helyzetű régióiban hoznák létre, ahol a képzetlen munkaerő csak bizonyos betanított munkák ellátására alkalmas. Régiónkban Lengyelországban találhatóak szabadvállalkozási zónák.

10. „Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat.”

Ha a multik visszaszorítása abból áll, hogy a kormány extra adózásnak veti alá a nagyvállalatokat, akkor Orbán Viktor ezt a kérdést már 2010-ben eldöntötte. A távközlési-, az energia-, a bankszektorra és a hipermarketekre kivetett szektorális válságadó évente bő 300 milliárd forintot hozott az államkasszának úgy, hogy ezeknek a szektoroknak cserébe nem adott semmit.

A monopolhelyzetben lévő vállalattal csak akkor van baj, ha nem magyar. Ahogy Orbán Viktor az oligarcházós beszédében hangoztatta: "Magyarországnak nagy, magyar vállatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, információs technológiákban, a szállodaiparban és minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk”. Megjegyezte: különben mindent „a külföldiek visznek el”. „Ha tudja ön ezt, ha nem, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok” - közölte Orbán Viktor.

11. „Vannak akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek, üzletek haszonra törekedjenek, és ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok  profitérdekeltek.”

A rezsiplafon bevezetése a kormányváltás után hatósági díjassá tette az áram, a gáz, majd a távhő árát, és most a víz-, csatorna- és a szemétszállítási díjak esetében céloz meg hasonlót. A rezsiplafon az áram- és gázszektorban beruházások és hálózatkorszerűsítések elmaradását, valamint sok esetben az önkormányzati tulajdonú távhőcégek helyzetének drasztikus romlását hozta. A Pécsi Vízmű visszavétele a bíróságon folytatódik, a Fővárosi Vízműveké ehhez képest békésen zajlott: igaz, nem volt olcsó mulatság.

12. „Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, aki korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások.”

Egy hete sincs, hogy Hegedűs Zsuzsa, Orbán főtanácsadója hathatós előkészítő és alapozó munkájának is köszönhetően Czomba Sándor államtitkár bejelentette, hogy az Új Széchenyi-terv keretében már megjelentek a szociális szövetkezetek felállítását és fejlesztését célzó pályázati felhívások. El is különítettek már rá 12,5 milliárd forintot a Társadalmi Megújulás Operatív Programban. Miről mondhatna akkor véleményt a megkérdezett?

13. „Magyaroroszág sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért.”

A kormány által feltett kérdés megtévesztő, ugyanis a felsorolt lépéseken túl több olyan intézkedés történt a devizahitelesek megmentésére, amelyek akkor is évekig éreztetik még hatásukat, ha esetleg a válaszadók többsége valamilyen véletlen folytán azt mondaná, nem kell többet tenni a devizahitelesekért. Az árfolyamgát a törvény szerint 2017 júliusáig fog tartani, a Nemzeti Eszközkezelő 2014-ig 25 ezer lakást vásárol ki a bedőlt devizahitelesek mögül, és megígérte a kormány a rendkívül drága és várhatóan gyenge minőségű házakból felépülő ócsai devizahiteles telepet is.

14. „Vannak, aki úgy vélik, méltányos lenne a válság idején, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafetériát készpénzben kapnák. Mások szerint a cafetéria rendszeren nem kell változtatni, mert a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek.”

Az, hogy a kérdőíven összetalálkozhat ez a két közpolitikai eszköz, voltaképp az szja-szabályoknak köszönhető. Az összekapcsolás viszont álságos, ha azt nézzük, hogy a bérkompenzáció bevezetésére azért volt szükség, mert az adójóváírások rendszerét kivezették, és ez különösen az alacsony jövedelműeket sújtotta. Tehát a bérkompenzáció valamiért egyszer már járt. Ráadásul a bérkompenzációhoz nyújtott állami kiegészítést sok cég nem is tudta igénybe venni, épp a foglalkoztatáshoz kapcsolt szigorú feltételek miatt. A cafetéria a munkáltatóknak, a munkavállalónak és az érintett szektoroknak is jó megoldás: az előbbieknek alacsonyabb költséget és magasabb (természetbeni) nettót jelent, a szektoroknak pedig több bevételt.

A kormányban az utalványozás ötlete nem először merül fel, májusban jelentették be, a szociális segélyek egy részét utalványban fizetnék ki. Eszerint a rászoruló gyermekeknek és családjuknak biztosított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét - ez évi két alkalommal gyermekenként 5800 forint - utalványban kapják meg a családok. Arról pedig az önkormányzatok döntenek, ha a segély összege meghaladja a 10 ezer forintot, a segély egy részét, 5 ezer forintot Erzsébet-utalvány formájában fizeti ki.

Adatbázis készül a jogvédők szerint

A Nyilvánosság Klub kedden kiadott közleményében úgy véli, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből százmilliókat felemésztő "nemzeti konzultáció" valójában nem szolgál más célt, mint közpénzekből finanszírozott kormányzati propagandát, valamint olyan adatbázis elkészítését, amelyben a választók személyi adatait és politikai véleményét összekapcsolják. Ezért a szervezet a személyes adatok letiltására szólítja fel az embereket. Az adatletiltási kérelem benyújtható személyesen a jegyzőnél vagy az okmányirodában, postai úton vagy elektronikusan a www.magyarorszag.hu portálon.

15. „Vannak, akik szerint az lenne a méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont megasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint nincs erre szükség.”

Ez Matolcsy régi, a 2010-es választások előtt is hangoztatott ötlete, a megvalósítását jelenleg is tervezi a kabinet. A nemzetgazdasági miniszter idén áprilisban is említést tett egy „széthúzott áfarendszerről”. Mint fogalmazott „jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi". Matolcsy tavaly megpróbálkozott a 35 százalékos, luxuscikkekre kivetett áfa bevezetésével is, de az EU ezt elutasította.

16. „Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség.”

A koalíciós pártok a választási kampányban azt ígérték, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak értékét, és ehhez kormányon is ragaszkodtak. Az OECD hiába hangoztatja, hogy az Orbán-kormány kiszámíthatóbb gazdaságpolitikájához meg kellene fontolnia a nyugdíjak megadóztatásását is. Az NGM megüzente: a javaslattal nem ért egyet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MÁV-sajtófőnök: Az utasok csak október 13-ig lesznek tüntetők

MÁV-sajtófőnök: Az utasok csak október 13-ig lesznek tüntetők

Lezárták az M1-est Budapest felé

Lezárták az M1-est Budapest felé

TGM: Lépésnyire a végső győzelemtől

TGM: Lépésnyire a végső győzelemtől

Kubica otthagyja a Williamset

Kubica otthagyja a Williamset

A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

A nap fotói: egyszerű felfestések, de gyalogosok életét menthetik meg

Engedély nélkül üzemeltettek széfeket, megint lecsapott az MNB

Engedély nélkül üzemeltettek széfeket, megint lecsapott az MNB