Kína és Egyiptom felé is tett egy-egy gesztust emberi jogi kérdésekben a magyar kormány.

Barátunk, Kína

Sikerült például megvétóznunk egy közös EU-állásfoglalást is, amely öt kínai emberi jogi aktivista bebörtönzését ítélte el, de a magyarok aktív lobbizásának hatására ez elmaradt. Más EU-tagok is ellenezték ugyan a közös nyilatkozatot, de a magyarok voltak a legagilisabbak az állásfoglalás kigáncsolásában – írta több forrásra hivatkozva a pénteki Magyar Nemzet.

Az egyik névtelenséget kérő diplomata szerint az egyik uniós tagállam meg is érdeklődte a magyar külügytől, mi az oka, hogy ennyire nem akarjuk megpirongatni a kínaiakat, és azt a választ kapta, hogy "a legfelsőbb szinten" döntöttek erről. Több nyugat-európai tagállam nehezményezte, hogy elmaradt az állásfoglalás.

A magyar állam aktivistaellenes aktivizmusának oka Orbán Viktor miniszterelnök májusi pekingi útja lehet: egy ilyen állásfoglalás rontotta volna a magyar kormány pozícióit.

Tavaly ősszel is történt már hasonló: a dél-kínai-tengeri vitában készült az EU kritizálni Kínát, de a horvát és a magyar kormány megfúrta ezt. Japán jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a magyar álláspontot.

Barátunk, Egyiptom

Egyiptomnak is tettek egy szívességet a magyar diplomaták: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában kijárták, hogy enyhüljön az országban tapasztalható emberijog-sértésekről szóló állásfoglalás szövege. Az EU mint a tanács tagja támogatta volna a markánsabb kritikát, de a magyar közbenjárásra kikerültek a szövegből a számon kérő elemek, a kritika konstruktívabbá vált. Emberi jogi aggályok helyett így Egyiptom térségbeli jelentőségét domborították ki.

A lap szerint az egyiptomi kormány jelezte is a magyarnak, hogy értékeli a gesztust.

Hogy miért tettünk szívességet Egyiptomnak, talán érthetőbb, ha felidézzük, hogy tavaly júniusban Orbán Viktor és Szijjártó Péter 129 milliárd forint értékű gazdasági megállapodást kötött Kairóban.