szerző:
László Róbert
Tetszett a cikk?

Az ellenzéknek ma nem az a problémája, hogy a Fidesz csaló választási rendszerében nem tudja érvényre juttatni népszerűségét. Írja a Political Capital elemzője.

A kormányzati stabilitás megteremtése fontos szempont, valószínűleg kevesen vitatnák, hogy egy tisztán arányos választási rendszer jót tenne a politikai szereplők kompromisszumkészségének, a közbeszéd színvonalának, nem utolsósorban a választók igazságérzetének. A rendszerváltás utáni Magyarországon viszont mindig inkább többségi jellegű szisztéma volt hatályban, az aránytalanságot pedig csak erősítette a Fidesz 2011-ben elfogadott egypárti választójogi törvénye.

Univerzálisan mégsem jelenthetjük ki, hogy „minél arányosabb, annál demokratikusabb” egy választási rendszer. Ezzel a logikával szemben áll a még inkább leegyszerűsítő, de minden demokratikus aktus alapját képező „a többség dönt” elve. A kérdésben, hogy a győztest erősítő hatások mennyire igazságosak vagy igazságtalanok, kívánatosak vagy nemkívánatosak, csak politikai értékek és érdekek mentén lehet állást foglalni. Márpedig ezek sűrűn változnak.

Pályafutása első éveiben a Fidesz természetesen még az arányosítás mellett érvelt – ahogy tette később is a legtöbb alacsony támogatottságú párt. 1998 után pedig az akkor már kormányzó párt számára hirtelen a kormányzati stabilitás elősegítése fontosabb szempont lett a választói akarat pontos leképezésénél.

A ma az utcán arányosabb rendszert követelők is minden bizonnyal átértékelnék a választási rendszerhez fűződő viszonyukat, ha a hatalom megszerzése elérhető közelségbe kerülne. A tétel megfordítva is igaz: a Fidesz abban az egyetlen esetben volna hajlandó belemenni egy tisztán listás rendszerbe, ha okkal kellene attól tartania, hogy elveszítheti a soron következő választást. Egy többségi rendszerben ugyanis kis különbséggel nagyot bukhat, egy arányosban viszont még vesztes pozícióban is lebéníthatja ellenfeleit.

Vegyük például azt a ma elképzelhetetlen, leegyszerűsített helyzetet, hogy a balközép tömb 40 százalékot szerez, a Fidesz és a Jobbik pedig 30-30 százalékot. Egy tisztán listás rendszerben lényegében ugyanilyen parlamenti arányok alakulnának ki, aminek két kimenetele lehet: egy Fidesz–Jobbik-koalíció, vagy a parlament feloszlatása és új választás kiírása. A hatályos rendszerben viszont, 40 százalékos országos támogatottsággal a baloldal az egyéni kerületek döntő többségét elhozhatná, a parlamentben stabil többséget szerezve.

Az ellenzéki oldalnak nem az a problémája, hogy a Fidesz csaló választási rendszerében nem tudja érvényre juttatni vitathatatlan népszerűségét, hanem az, hogy még ha össze is adhatnánk (nem adhatjuk) a Fidesz Jobbik nélküli ellenzékének támogatottságát, akkor sem közelíti meg a kormánypárt mögött álló választói tömeget. Abban, hogy miért van ez így, már ténylegesen van szerepük a választási szabályoknak is – de nem a mandátumkiosztás aránytalanságának.

Annak, hogy melyek azok az elemek, amelyek igazságtalan, szakmai alapon is támadható, ha úgy tetszik, antidemokratikus előnyt biztosítanak a Fidesznek, könyvtárnyi irodalma van (a mi átfogó tanulmányunk itt elérhető). Sőt, az igazán súlyos versenyhátrány nem is annyira a választási szabályokból, sokkal inkább a durván átalakuló médiaviszonyokból, a hatalomnak egyre inkább engedelmeskedni kénytelen, függetlenségüket vesztő intézményekből, illetve az egzisztenciális bizonytalanságban élő tömegek – a helyi és az országos hatalom képviselőinek való – durva kiszolgáltatottságából fakad.

A választási rendszer arányosítása nem kikényszeríthető a következő választás előtt, ezt vélhetően maguk a kezdeményezők is tudják. Úgy tűnik, a vezető nélküli, elégedetlen tömegek artikulálatlan dühét próbálják csak „becsatornázni” a kézzelfoghatónak tűnő cél falra festésével. Komolyak a kétségek azzal kapcsolatban, hogy pont ez a téma alkalmas lehet-e erre, mivel az „arányos választási rendszer” szókapcsolattal a legtöbb választó szinte semmit sem tud kezdeni.

Ha már, akkor talán szerencsésebb lenne az „igazságos választási rendszer” zászlóra tűzése, erre jóformán bármilyen részkövetelés ráhúzható volna – legyen szó a „győzteskompenzációról”, a kamupárt-burjánzást ösztönző kampányfinanszírozásról, a manipulált választókerületi térképről. Vagy leginkább a levélben szavazók névjegyzékén szereplő halottakról; ez ténylegesen legitimációs problémát jelenthet a választás tisztaságára nézve, és nem mellesleg közérthető is. (Gulyás Gergely először másfél éve, utoljára néhány hete ígérte, hogy ezt a nyilvánvaló anomáliát felszámolják, de még az általuk ötpárti egyeztetésre előterjesztett, később elbukott törvénymódosító javaslatban sem szerepelt benne erről egy sor sem.)

Ezzel együtt sem valószínű, hogy egyáltalán érdemes a választási rendszert támadnia annak, aki kormányváltásra, rendszerváltásra tör. Egyszerűen azért, mert azt a hamis illúziót kelti, hogy a jelenlegi rendszerben a Fidesz legyőzhetetlen, miközben mérget vehetünk rá, hogy ezen keretek között fogják lebonyolítani a jövő évi választást. Mire eljutunk oda, a mostani kezdeményezés hatására tömegek tanulhatják meg, hogy nem is érdemes elmenni szavazni, a kormány úgyis leválthatatlan. Pont ezeknek az otthon maradó embereknek a voksai hiányozhatnak majd a végelszámolásban. Egy választási mozgalomnak éppen az volna a feladata, hogy aktivizálja őket, most mégis úgy áll, hogy minden jó szándéka ellenére, az ellenkezőjét érheti el.

A szerző a Political Capital választási szakértője.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ceglédi Zoltán Itthon

Ceglédi: Illúziók helyett

Valószínűleg nem lesz új választási törvény, és a választási bojkott sem Orbán Viktor megbuktatására való.

Rudolf Péter az SZFE-ről: A megosztottság egyszerűsít

Rudolf Péter az SZFE-ről: A megosztottság egyszerűsít

Látványos karácsonyi díszbe öltözött egy pomázi tűzoltóautó

Látványos karácsonyi díszbe öltözött egy pomázi tűzoltóautó

Verseny a koronavírus-vakcinákért: elkezdődött, amitől sokan féltek

Verseny a koronavírus-vakcinákért: elkezdődött, amitől sokan féltek