Nem sok kell, és Budapestről többen mennek el, mint ahányan jönnek

Az évtized közepén többen költöztek el a fővárosból, mint 2007 óta bármikor – derül ki Budapest közelmúltban megjelent, 2015-ös statisztikai évkönyvéből. Míg 2013-ban 55,5 ezer, egy évvel később pedig 60,7 ezer helyi lakos hagyta el tartósan vagy ideiglenes jelleggel az ország központi települését, tavalyelőtt már 66,3 ezren fogtak vándorbotot. Az évtized elején a hasonló adat még csak 43,4 ezer volt.

hvg

A Budapestet elhagyók közül elsősorban az új tartózkodási helyre költöző, ideiglenes lakhellyel bírók száma ugrott meg, éspedig hét esztendő alatt több mint a duplájára: 16 ezer főről 38 ezerre. E csoport tagjainak az állandó lakóhelye adminisztratív értelemben változatlanul Budapest marad, miközben a tényleges (leggyakoribb) feltalálási helyet az ideiglenes lakcím jelzi a hivatalos papírokban. A budapesti lakóhelyét, s ezzel többnyire fővárosi státusát egyértelműen feladó személyek csoportjának a nagysága ezzel párhuzamosan ugyancsak nem jelentéktelen mértékben emelkedett a legutóbbi időben: 2013-ban 22,1 ezren, tavalyelőtt 28,7 ezren mondtak le fővárosi illetőségükről, s költöztek el állandó bejelentővel új településre.

hvg

A jelek szerint nem csak arról van szó, hogy a legidősebb nemzedék egy része átmenetileg vagy esetleg hosszabb távra átteszi a „székhelyét” például a vidéki nyaralójába, bár a legnagyobb mértékben kétségkívül a 60 évesek és az annál idősebbek vonultak ki tavalyelőtt Budapestről (e korosztály létszáma másfél ezer fővel csökkent összességében). Az új keletű elvándorlási hullám következtében szinte ugyanilyen mértékben esett vissza a fővárosban a legfiatalabb, a 15 év alatti korosztály tagjainak a száma is 2015-ben. Mindez azt valószínűsíti, hogy a fővárosi kisgyerekes családok körében újra erősödik a modern kertvárosi életforma vonzereje, nyilván nem teljesen függetlenül a javuló banki kamatfeltételektől és a családi otthonteremtési kedvezménytől.

A fokozatosan felerősödni látszó fővárosi exodust (a kivonulás mértéke az ezredforduló óta csupán egyszer, 2007-ben lépte túl a 2015-ös szintet) az ország távolabbi vidékéről Budapestre irányuló bevándorlás egyelőre még ellensúlyozza, a belföldről érkezők száma tavalyelőtt két és fél ezer fővel múlta felül a távozók számát. Budapest és Pest megye tekintetében a főváros vándorlási mérlege viszont már évek óta negatív: 2015-ben 7 ezer fővel többen költöztek ki az agglomerációba, mint ahányan ennek az ellenkezőjére szánták el magukat.

hvg

A főváros vándorlási egyenlege Fejér megye esetében pedig feltűnően kiegyensúlyozottnak bizonyult: onnan mindössze 13 fővel költöztek többen a fővárosba 2015-ben, mint Budapestről a Velencei-tó környéki településekre (3383 kontra 3370 fő). Budapest legfőbb belföldi utánpótlási bázisának mindeközben változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít. E két térségből tavalyelőtt 4,7, illetve 4,2 ezren költöztek az ország központjába. A nem jelentéktelen mértékű ellenkező irányú migrációt is figyelembe véve a Miskolc és Nyíregyháza körzetéből érkezők „tisztán” 3 ezer fővel növelték végül is a főváros lélekszámát. Budapest további jelentős rekrutációs bázisának tekinthető Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahonnan 1173, illetve 747 fővel vándoroltak fel többen a „székesfővárosba”, mint ahányan ellenkező irányba „mozdultak”.