Az ismert újságíró 2015-ben arról beszélt az Indexnek, hogy Áder János köztársasági elnök, akivel együtt volt katona, emlékei szerint egy külső fegyverraktár őrségéből elment egy kocsmába megnézni az 1978-as focivébé döntőjét, és az is terjedt róla a seregben, hogy ittasan lövöldözött, bár ez nem biztos, hogy igaz. Az államfő a történet minden elemét tagadta. Beperelte a szerzőt és a lapot, mert mint írta, „a hamis állítások alkalmasak a személyébe és tisztségébe vetett közbizalom megingatására”. Egy-egy millió forint sérelemdíjat követelt. Vágvölgyi megszólalásának háttere az volt, hogy az akkor még kormánypárti a Hír TV a kormányellenes tüntetések szervezőiről állítólagos régi bűnöket próbált kinyomozni, amire válaszul a neten a résztvevők magukról kezdtek mindenféle csínytevéseket bevallani. Az oknyomozó újságíró ekkor számolt be a katonaságnál kapott saját egykori fogdabüntetéséről, és ezzel kapcsolatban említette Áder Jánost.

Az első fokú bíróság csak a szerzőt marasztalta el 50 000 forintra, az Indexet nem, mert úgy vélte: a cikk nem tekinthető valótlan tény rosszhiszemű közlésének, hiszen a lap újságírója utánajárt a tényeknek, amennyire lehetett. Ezt a másodfok megváltoztatta: a szerző mellett az Indexet is sérelemdíj fizetésére kötelezte, és az összeget mindkét esetben 600 000 forintra emelte, mondván: nem politikusok vitatkoztak egymással közéletet érintő kérdésekről, tehát az ügy nem a sajtószabadságról szól, hanem arról, hogy az Index a bíró szerint nem volt jóhiszemű, amikor csupán két órát várt a Köztársasági Elnöki Hivatal válaszára, és mivel az nem érkezett meg, leközölte a cikket, bár abban kétségtelenül szerepelt, hogy a Vágvölgyi által leírt történet valószínűleg nem igaz. Végül a Kúria döntött: az elítélésben a másodfokú bírósággal értett egyet, de a fizetendő összeget mindkét esetben 50 000 forintra csökkentette.

Ezután tett Vágvölgyi és az Index alkotmányjogi panaszt: eszerint sérült a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joguk, mert a bíróságok egy közéleti vitához kapcsolódó közlést értékeltek személyiségi jogot sértőként. Az Ab Juhász Imre vezette tanácsa azonban kedden úgy ítélte meg: a panaszosok egyszerűen elégedetlenek az ellenük született ítélettel. Ám az Alkotmánybíróság nem egy újabb fellebbezési fórum, nem dolga megítélni, hogy a bíróságnak igaza volt-e, valóságos alkotmányjogi probléma pedig itt nem merül fel – ezért a testület a panasszal érdemben nem foglalkozott.