Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Még mindig viszi a lendület a klasszikus tüdőszűrést. Annak ellenére, hogy már két éve nem kötelező, még mindig több mint egymillió panaszmentes ember megy el mellkasröntgenre. A vizsgálat – évente egyszer – a 40 év felettieknek ingyenes. Az önszántukból szűrésre járók aligha az egykor morbus hungaricusként emlegetett tbc-fertőzéstől tartanak, sokkal inkább a tüdőráktól rettegnek. Joggal, hiszen Európában Magyarországon a legmagasabb a megbetegedési ráta: évente 8-10 ezer új esetet regisztrálnak, és körülbelül ugyanennyien halnak is meg.
Csakhogy a tüdőrák felfedezéséhez a röntgenfelvétel készítése messze nem tökéletes eszköz – a betegség tünetmentes stádiumában az egy centiméternél kisebb daganat könnyen rejtve marad. A tüdőgyógyászok nemzetközi szakmai összejövetelein már évek óta téma, hogy van-e hatékonyabb, megbízhatóbb, de egyúttal gazdaságos eszköz a daganatok szűrésére. Európában három kisebb, néhány ezer fős mintával folyik évek óta a kutatás, az USA-ban pedig 50 ezer fő bevonásával zajlik a nemzeti tüdőszűrési kísérleti program. Az már körvonalazódott, hogy az alacsony sugárdózissal működő komputertomográf (CT) a röntgennél alkalmasabb eszköz lehet a rákszűrésre. Ahhoz viszont, hogy a teljes lakosságra kiterjedő, népegészségügyi szűrésként lehessen használni, még számos feltétel hiányzik. Például meglehetősen magas a fals pozitív leletek aránya. Az amerikai tapasztalatok szerint 100 tüdőrákgyanús felvételből ötről bizonyosodik be, hogy tényleg egy kezdődő tumort csíptek el.
Túry Gergely
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2013 óta igyekeznek felmérni, milyen eredményt hoz a szűrési célú CT-s átvilágítás. „Saját erőből eddig mintegy négyszáz ilyen vizsgálatra futotta, közülük négy esetben igazolódott tüdőrák” – adott számot a Hunchest néven futó hazai programról Horváth Ildikó osztályvezető főorvos, a Korányi stratégiai igazgatója. Januártól jelentősen bővül a felmérés lehetősége, mivel a magyar piacon negyedszázada jelen lévő, legnagyobb egészségügyi magánszolgáltató – az először Euromedic, majd Diagnoscan, ma pedig Affidea néven működő képalkotó diagnosztikai vállalkozás – felajánlotta a segítségét. Vállalta, hogy két budapesti, illetve a szegedi és debreceni telephelyén fogadja az önként jelentkezőket, és ingyen elvégzi a CT-vizsgálatot. „Összesen ötezer fősre terveztük a programot, s a jelentkezők tüdejéről egy év múlva újabb felvételt készítünk. Ez összesen 60–80 millió forint jószolgálati kiadást jelent az Affideának” – mondta Leitner György, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója. Elsősorban dohányosok és krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD) jelentkezését várják.
A nemzetközi vizsgálatok is igyekeznek a legnagyobb kockázatú csoportokra koncentrálni. Az évtizedeken át napi egy csomag cigarettát elfüstölő, 55–74 év közötti korosztály tagjait érdemes szűrni, még akkor is, ha valaki már 15 éve felhagyott káros szenvedélyével. Magyarországon azonban nemcsak a tüdődaganat, hanem a COPD is gyakoribb, mint Európa más országaiban. Márpedig ez a visszafordíthatatlan betegség megtízszerezi a tüdődaganat kialakulásának az esélyét. „A Hunchest célja, hogy bebizonyítsuk a kormánynak, érdemes és költséghatékony a magas kockázatú népesség körében a társadalombiztosítási költségvetésből CT-tüdőszűrést finanszírozni” – mondta el régóta dédelgetett vágyát Horváth Ildikó. Európában még nagyok a szűréssel kapcsolatos kétségek: az alaptalanul felmerült daganatgyanú nemcsak az érintetteket és a családjukat kergetheti kétségbeesésbe, de a helyzet tisztázása számos, utóbb feleslegesnek bizonyuló, drága, sugárterheléssel vagy akár kisebb műtéti beavatkozással járó procedúrát is magával vonhat.
hvg
Az időben, még kezdeti állapotában felfedezett tumor esetében a betegség túlélési aránya jelentősen nő. Csakhogy az ilyen korai stádiumban a felismerés aránya mindössze 15 százalék. Ezért is tette az amerikai Medicare állami támogatással működő egészségbiztosítási programja ingyenessé a CT-szűrést az 55 év feletti dohányosoknak. A szűrés persze nem gyógyír, lényeges esélyjavulást csak a dohányzásról leszokás jelenthet – hangsúlyozzák a szakemberek. Ugyanakkor Magyarországon, ahol a levegőben lévő, rákkeltő, nagyon kis átmérőjű por- és koromszemcsék aránya rendkívül magas, nem elég az egyén felelősségére apellálni.
A cikk a HVG 2017/05. számában jelent meg.
