Balog Zoltán miniszter csaknem két hete, Tusnádfürdőn beszélt arról, "nem eldöntött kérdés a kormány és a magyar közösségek számára, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányság erőforrás vagy tehertétel". A helyiek szerint Balognak ehhez nem volt joga, és Kósa Lajos fideszes frakcióvezető is határozott választ tudott adni a kérdésre.

Balog Zoltán miniszter pedig a roma holokauszt emléknapján tartott beszédében magyarázkodott kijelentése miatt. Azt mondta, egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú cigányokra. Az szerinte "valóban eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket".

Balog szerint összetett problémáról van szó, mert egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek.

A döntést, amelyet Magyarországon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és "akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az". Balog emlékeztetett, a magyarországi cigányságra erőforrásként tekint a kormány.