„Két típusú ügyfelet különböztetünk meg: rutinos: ügyvéd, ügyvédbojtár; rutintalan: az igazságszolgáltatás rendszerében járatlan polgárok”

– egyebek mellett ilyen sommás megállapításra jutott öt, karakterében eltérő bíróság két hónapig tartó tanulmányozása után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) dizájner csapata, amely tapasztalatai és ötletei alapján végül egy kézikönyvet is készített a bíróságoknak, Design Alapok címmel.

A HVG birtokába jutott, 8 millió forintért vett – a bíróságokon meglehetősen nagy vihart kavart – útmutató alapján a jövőben az országban minden bíróságon egységes arculatú ügyfélközpontok válthatják ki a kezelőirodákat, ami – az OBH elnöke szerint – „a magyar bíróságok ügyfélbaráttá válásának folyamatában is egy fontos lépés”. Erre egyébként összesen 500 millió forint van a jövő évi költségvetésben.

„A XXI. században a bíróságok megítélését már nem nemcsak az ítéletek minősége határozza meg, hanem azt az ügyfelekkel való bánásmód is jelentősen befolyásolja” – avat be a bíróságok motivációjába bevezetőjében Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, hozzátéve, a MOME-val közös céljuk hogy egységes arculattal és berendezéssekkel rendelkező ügyfélközpontokat hozzanak létre, a MOME tervezői adatbázisát felhasználva. A cél, „a nyitott, ügyfélbarát, szolgáltató bíróság”, amelynek alapja, hogy az állampolgárok bírósághoz való hozzáférése minél egyszerűbb legyen.

Talárpályázat kéz a kézben 

Fontos, hogy az ügyfelek részére gyors, hatékony ügyintézést, részletes tájékoztatást biztosíthassunk és az is, hogy a bírósági épületek és azok berendezése is színvonalas legyen – magyarázták a HVG-nek az OBH-nál, hozzátéve, ezekben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) való együttműködésünknek kiemelt jelentősége van.

A MOME – amellyel még 2015-ben kötött stratégiai megállapodást az OBH – egyébként nem csak ebben segít: a két szervezet közös talárpályázatot is hirdetett. Erre 4,4 millió forintot fizettek a bíróságok. További közös projekt a balatonszemesi bírósági üdülő átalakítása is.

Az OBH közlése szerint az ügyfélközpontokban egy minőségileg megújult, magasabb színvonalú, azonos alapokra épülő, de a helyi adottságokat is figyelembe véve kialakított rendszerrel találkozhatnak majd az ügyfelek. Ez az egységes arculati megjelenésen túl az ügyviteli folyamatok sztenderdizálását, az írásbeli és szóbeli ügyfél-tájékoztatás korszerűsítését, az ott szolgálatot teljesítők képzését is jelenti” – magyarázták.

Formaruha lenne az igazi

A nemes célhoz és a bíróságokhoz képest a MOME-s anyag azonban igencsak bugyutának tűnik, ráadásul nem csak a látvánnyal foglalkozik. A laikus szerzők ugyanis az ügyintézés optimalizálására is tettek javaslatot. Az amúgy nem különösebben látványos bútorok mellett – amelyeket A4-es iratok méretére optimalizáltak – új tájékoztató feliratok is terveztek és megvizsgálták az is, hogy

„miként lehetne új öltözködési iránymutatásokat bevezetni”.

A tervezők nem csak az ügyfélfogadási és munkaterületeket egységesítenék, hanem az ott dolgozókat is: alapvetően feketében és fehérben látnák őket. A nők selyemkendőt, az urak pedig nyakkendőt is kapnának – természetesen az irodák új arculatának színeivel összhangban, „elősegítve az ügyintézők könnyebb felismerhetőségét”. A tervezők a legjobbnak a formaruha bevezetését tartanák – de az OBH közlése szerint a hivatalnál ezt nem tervezik.

A kézikönyv hosszasan sorolja még azt is, hogy a szerzők mit értenek az általános ápoltság alatt.

„A test illatainak általános frissessége figyelmet érdemlő szempont, azonban az erős és túlzott parfümhasználat kerülendő”

– írják. Kiderül továbbá, hogy a bíróságok hadat üzentek a műkörmöknek, a rikító csatoknak és kócos hajnak is. A férfiak is hordhatnak viszont egy pár bedugós vagy karika fülbevalót. A borosta tiltólistás, de az állszakáll például jöhet. A legmegalázóbbnak „a megértést segítő brossúra” tűnik, ami egy hétre összeállítja a dolgozó ruhatárát, számszerűsítve a kívánt ruhadarabokat, még a fehérneműt is. Utóbbi esetben például nőknek az öt munkanapra gondosan öt bugyit javasolnak, amelyek lehetőleg fehérek, feketék, vagy testszínűek legyenek. De ugyanilyen ajánlás fogalmazódik meg a melltartókra (testszínű vagy fehér), trikóra (fehér), harisnyanadrágra (testszínű vagy fekete), bokafixre (testszínű vagy fekete), illetve pamutzoknira is (fekete).

Egységesítenék a tárgyalótermeket is

Első körben a Kecskeméti, a Kaposvári, a Nyíregyházi, a Tatabányai a Veszprémi Törvényszék, a Budaörsi, a Dabasi, a Kecskeméti, a Monori, a Nagykátai, az Orosházi, az Ózdi, a Szeghalmi, a Szentendrei, a Veszprémi Járásbíróság, valamint a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lesznek egységes ügyfélközpontok, jövőre.

Már az idén átadják viszont – a folyamatban lévő felújításokkal együtt – az új ügyfélközpontot az Egri Törvényszéken és a Szigetszentmiklósi Járásbíróságon. Itt viszont még nincs vége: a tervezők ugyanis az általuk elvégzett kutatás alapján úgy látják: itt lenne az ideje a tárgyalótermek és a bírósági dolgozószobák egységesítésének is.

Beszédes a dizájnváltó projekt gazdája is. Házon belül ugyanis az a Polgárné Vida Judit érte a felelős, aki sajátjaként jegyezte mások – például Paulo Coelho – írásait még a Fővárosi Törvényszék elnökhelyetteseként. A HVG által négy éve feltárt plágiumügy nyomán előbb bocsánatot kért, majd lemondott az elnökhelyettesi posztról. Nem sokáig volt azonban „egyszerű” tanácselnök, előbb a Budapest Környéki Törvényszék elnöki kabinetjének szakmai vezetője lett, újabban pedig már igazgatási OBH-elnöki biztosként dolgozik, többek között a bíróságok arculatváltásán.