A választásokat áprilisban vagy májusban kell megtartani az alaptörvény előírása szerint, az államfő a pontos dátumot 70-90 nappal előbb tűzi ki. Míg az itthon élő magyarok automatikusan bekerülnek a névjegyzékbe, a külföldön dolgozóknak csak a kihirdetés időponttól kezdve regisztrálhatnak szavazóként, vagyis a legkorábban január 9-től, a legkésőbb március 18-tól – írja a Magyar Nemzet.

A becslések szerint mostanra közel 600 ezer magyar vándorolt ki az országból, közülük viszont csak keveseket mozgatnak meg a magyarországi választások. 2014-ben például – amikor a KSH szerint 330 ezer magyar élt Európában – 24 119-en voksoltak, a tavaly októberi népszavazáson pedig 10 ezernél is kevesebben.

Ugyancsak regisztrálniuk kell magukat a névjegyzékben a határon túli magyaroknak, az ő felvételük azonban folyamatos a választás előtti 15. napig. Közülük eddig 293 524-et vettek fel, de a kérelmek száma 355 ezren áll. A kormány nemrég kampányt is indított, hogy minél többen legyenek.

A külföldön élő magyarok pártpreferenciáiról nincs pontos adat, mert a voksaikat a lakcímük szerinti egyéni körzet listás és egyéni szavazataihoz keverik. A 2014-es EP-választás eredményéből azonban megmutat belőle valamit, hiszen akkor az egész ország egy választókerület volt. Akkor a Fidesz 45 százalékkal nyert náluk, az Együtt–PM 17, az LMP 15, a Jobbik 12, a DK 5, az MSZP pedig 4 százalékot ért el. A határon túli magyarok 95 százalékban a Fideszt támogatják.