Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Közel 600 ezer magyar vándorolt ki az országból – így számol a Portfolio.hu. Ez közel ötször annyi embert jelent, mint amivel a KSH számol, a statisztikai hivatal összesen 118 ezerre becsülte a külföldön bejelentetten dolgozó magyarok számát. A Népességtudományi Kutatóintézet még 2013-ban azt hozta ki, hogy 335 ezer kivándorló magyar lehet, az azóta eltelt négy évben pedig ez a szám biztosan tovább nőtt.
A Portfolio most a külföldi statisztikai hivatalok 2016-os adatai alapján kalkulált. A legtöbb magyar Nagy-Britanniában él – az ő létszámukat 250 ezer főre becsülték, igaz, épp az ottani szám az egyik legbizonytalanabb. A második helyre Németország került, 192 ezer magyarral, a harmadik pedig Ausztria, amit 72 ezren választottak, úgy, hogy ebben a számban az ingázók nincsenek is benne. Az osztrákokhoz nagyobb volt a kivándorlás már az EU-csatlakozásunk előtt is, 2003-ban 31 ezer ottani magyarról tudtak. Németországból egy 2009-es adat áll még rendelkezésre, akkor 60 ezer magyar lakott ott. Tízezernél is több magyar él Svédországban és Hollandiában is.
Van, ahol így is csak bizonytalan adatból lehet kiindulni: a brit statisztikai hivatal például a munkaerőpiaci felmérések alapján 90 ezer ottani magyarral számol, ami szinte biztosan látványos alulbecslés. A helyi tb-hivatalnál 12 év alatt 205 ezer Magyarországon született ember igényelt társadalombiztosítási számot, az NGM pedig 300 ezer nagy-britanniai magyarról írt, így a portál most 250 ezerre korrigálta az adatot. Valami hiba lehet a francia számban is, a helyi statisztikai hivatal 150 ezer, az Eurostat alig 7 ezer ottani magyarról tud – a számításban itt a reálisabbnak tűnő alacsony számot vették figyelembe.
