A civil szervezet közleménye szerint a BVOP arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A helsinkiek azt írták, értetlenül állnak a döntés előtt, amit ugyanakkor kénytelenek tudomásul venni.

"Közös európai felismerés ugyanis, hogy a civil világnak és a börtönök világának közelítése a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak közös érdeke. Nálunk más idők járnak."

A szervezet munkatársai 1999 óta rendszeresen járhattak az ország börtöneibe, vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Feltárták a börtönzsúfoltság tovagyűrűző következményeit, az előzetes letartóztatás gyakorlatának anomáliáit. A rabok levélben is kérhettek tőlük tájékoztatást és segítséget fogva tartási kérdésekben.

Szerintük végig példamutatóan korrekt viszonyuk volt a BVOP-vel, börtönjelentéseiket véleményezték, a javaslataikat pedig számos esetben beépítették gyakorlatukba. "Semmi jel nem mutatott arra, hogy a megállapodást felmondhatják."

A helsinkiek közölték: a civil szervezetek kiszorítása nem elsősorban a jogvédők problémája, a minden külső, társadalmi kontroll nélkül maradó intézmények ugyanis hajlamosak az önkényre, és különösen igaz ez a börtönök zárt világában. 18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek most a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy nem csupán a Magyar Helsinki Bizottsággal, hanem más civil szervezettel is felmondta az együttműködést a BVOP. A Magyar Vöröskereszt nem érintett, ezt a szervezet főigazgató-helyettese is megerősítette.