Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Závecz Tibor a Népszavának adott interjút, arról beszélt, hogy hiába vezet toronymagasan a kormánypárt a kutatások szerint, a politikailag aktív választók 40 százaléka nem feltétlenül elkötelezett egyik párt felé sem, de határozottan kormányváltást akar. Ugyan ez a csoport egyelőre nem egységes, mégis tarthat a Fidesz attól, hogy ha listán nem is, egyéniben egyfelé szavazhat, és ha kellő körzetet veszít a kormánypárt, oda lehet a választás. „Nem véletlen, hogy a Fidesz szeretné 'felfűteni' a saját táborát” – mondta.
Egy négy évvel ezelőtti kutatás szerint a fideszes szimpatizánsok kétharmada akkor biztosra mondta, hogy elmegy szavazni, most ez a szám mindössze 52 százalék, ezért megtévesztő az, hogy ennyire vezetnek a kutatások szerint. Úgy látja, a Fidesz letett arról, hogy megnyerjen új szavazókat, de a régieket szeretné egyben tartani. „Nekik szólnak a Soros-elleni kampányok is, amelyek nem többek politikai marketingfogásnál.”
Az majd jövő tavasszal kiderül, működik-e ez, de a kutató szerint a kormánypárt tábora is harapósabb lenne, ha valamelyik ellenzéki párt megerősödött volna annyira, hogy legalább négy-öt százalékra megközelítse a Fideszt. „Akkor a kormánypárti választók is úgy éreznék, hogy a választáskor nem maradhatnak otthon.”
Závecz üzent az MSZP-nek is, azt tanácsolta, hogy a párton belüli ügyeikről ne a nyilvánosság előtt vitatkozzanak, az ilyesmit intézzék el a függöny mögött. Amikor a nyilvánosság elé állnak, akkor „olyan tartalmi kérdésekkel jöjjenek elő, amelyek csakugyan foglalkoztatják az embereket: egészségügy, a leszakadó rétegek felemelése, vagy például az, hogy az MSZP milyen módon akarja helyreállítani a nyugalmat. Azt hiszem, a nyugalomra nagy szükség lenne Magyarországon.”
