Az Országgyűlés mulasztásos törvénysértés követett el azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával együtt nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését – állapította meg az Alkotmánybíróság.

Az ügyben Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő, valamint további 51 ellenzéki képviselőtársa fordult az Ab-hez több: három törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosított rendelkezései és a „Földet a gazdáknak!” programról szóló törvény, valamint egy országgyűlési határozat rendelkezéseit támadták meg.

Indítványuk szerint a kormány és az Országgyűlés egyszerű többsége a „Földet a gazdáknak!” program keretében lefolytatott értékesítést akarta utólagosan törvényesíteni a vitatott rendelkezésekkel, és ezzel alaptörvény-ellenes helyzetet teremtettek.

A „Földet a gazdáknak!” programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata ezért nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény pedig hatályát veszítette. Az érdemi vizsgálat csak a földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényre terjedt ki.

Túry Gergely

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvénynek a természeti erőforrások védelmére vonatkozó cikkéből nem következik a földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát egy másik törvény, a földforgalmi törvény biztosítja. A földalap-törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné. Az Alkotmánybíróság a földalap-törvény támadott rendelkezéseit és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek.

Azt ugyanakkor észlelte, hogy a földalap-törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt arra, milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek. Emellett a földalap-törvény módosított szövege nem zárja ki olyan költségvetési döntések sorozatát, amely hosszú távon a földalapi vagyont jelentős mértékben csökkentheti, és ez végső soron akár a Nemzeti Földalap megszűnéséhez is vezethet. 

Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy 2018. május 31-ig pótolja a hiányosságokat, és a 2019-es költségvetést már ennek figyelembe vételével alkossák meg.

Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatáról szóló közlemény itt olvasható, a határozat teljes szövege pedig itt.