Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A Demokratikus Koalíció elnökét az ATV megkérdezte, hogy mit gondol arról, amit az ELTE ÁJK Politológus Műhelyében tartott, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezetővel folytatott beszélgetésen Bárándy Gergely MSZP-s képviselő mondott, miszerint olyan nagy a baj, Orbán annyira lepusztítja a jogállamot, hogy muszáj összefogni, mivel amennyiben a baloldal megszűnik, a szélsőségek jutnak hatalomra.
Gyurcsány az ATV-nek egy 2014-es választások után megjelent írását idézte fel, ami arról szólt, hogy a demokratikus ellenzék sorsa középtávon egy nagy, nyitott Demokrata Pártban fog találkozni. Két feltétellel azonban számolni kell szerinte: egyrészt a demokratikus ellenzéki oldal szereplőinek az "orbáni önkénnyel szemben kell definiálni magukat, másrészt a hatályos választási törvényben a többségi elv az erősebb követelmény".
"Ahogy a jobboldalon is lett – nyilván más okok miatt –, úgy lassabban és bonyolultabban, de ezen oldal demokratikus erőinek is az egységesülés lesz a sorsa." Azonban "ez nem egy 2018-as választások előtti program, nem 1-2 ciklust kell gondolni. Ez a jövőről szól. Lazán, ellentmondásosan, de erre megy a világ."
A DK–MSZP-összefogásról azt mondta, együttműködésről az egyéni választókerületekben akarnak a szocialistákkal megállapodni, "nem közös listáról, és nem közös miniszterelnök-jelöltről". Vadai Ágnes korábban úgy fogalmazott, inkább kisebb esélyét látja annak, hogy lesz közös miniszterelnök-jelöltjük, mintsem nagyobbat, erre Kunhalmi Ágnes azt mondta, lesz közös miniszterelnök-jelölt is, "várják ki".
