„Ahol van mecset, ott van a baj”, mondta Bayer Zsolt az Echo Tv-ben, mire Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető így reagált: „Így van.

Magyarországon nem lesz mecset, mi erre így tudunk reagálni. Van egy ilyen kezdeményezés.”

Gulyás szerint ha mecset épülne az országban, az biztonsági szempontból negatívumokkal járna. Azt mondta, a vallásgyakorlás feltételeinek kialakult keretei vannak, és ezt bővíteni szükségtelen, mert a kormány megállította a migrációt a déli határon. Szerinte minden állam szembesül azzal, hogy a polgárai biztonságának szavatolása hogyan egyeztethető össze a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülésével. Arról is beszélt, hogy új jogszabályra nincs is szükség a mecsetépítés letiltásához, mivel akármilyen közösségi vallásgyakorlásra alkalmas épület építéséhez hatósági engedélyekre van szükség, vagyis ha ezt nem kapják meg, nem építhetnek.

A Magyar Iszlám Közösség szólt a TEK-nek

Mi is az a mecset? Az iszlám vallásúak temploma, amelyben van péntek esti közösségi ima és prédikáció, amely például egy imahelyen nincs. Ma Magyarországon úgy húsz mecset üzemel, Budapesten tíz, vidéken ugyanennyi. A Magyar Iszlám Közösség (MIK) üzemeltet ebből egy központit a fővárosban, a debreceni, győri és siklósi mecsetet is, és felügyeli a gödöllői Szent István Egyetem kollégiumában kialakított imahelyet. A prédikáció ezekben magyar nyelvű, a többi helyen arab, afgán, török a közösségtől függően – a magyar prédikációk megtalálhatóak a legnagyobb videómegosztón, nyilvánosak. A Magyarországi Muszlimok Egyháza kettőt üzemeltet Pécsett és Szegeden – de van mecset Miskolcon is, illetve több imahely is. Van egy afgán mecset, két török mecset, több arab mecset. A MIK zuglói központját idén március 31-én adták át, Budapesten jelenleg nem tervez a MÚK újabbat nyitni. Más közösség ilyen irányú tervéről nem tud a szervezet.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke 2016. március 30-án

MTI / Marjai János

A jelenlegi magyarországi mecsetek többsége nem mecsetnek épült, ez alól kivétel a pécsi Jakováli Hasszán Dzsámi és a siklósi Malkocs bej dzsámi. Az MME budapesti „nagymecsete” eredetileg irodaház volt, a MIK régi mecsete a Róbert Károly körúton előzőleg gyógyszertár volt, a mostani, zuglói mecset pedig wellnessközpont. Akár egy nagyobb méretű lakás is átalakítható mecsetnek, ezzel kapcsolatban nincsenek igazán megkötések. Nincs nagyon értelme tehát a mecsetek építését tiltani.

A Magyar Iszlám Közösség szerint ha megtiltják a mecsetek építését, azzal csak azt érnék el, hogy az ellenőrizetlen, közösségi kontrol nélkül működő „garázsmecsetek” szaporodnának el, márpedig külföldön ilyenekben működnek leginkább a gyanús, szélsőséges imámok. A MIK és a MMA felügyelete alatt álló mecsetekért a szervezeteket felelősséget vállalnak, és ez nem csak üres frázis: a MIK azt mondja, egy magyarországi vahabita mecset létezéséről ők maguk tájékoztatták a TEK-et.

Volt már ilyen kísérlet, az Alkotmánybíróság csinált rendet

Amúgy a fővárosi Gül Baba türbe szintén iszlám vallási hely, zarándokhely, jelenleg a török kormány 930 milliós hozzájárulásával 2,5 milliárd forintból újítják fel Budapesten, Óbudán a környező utcák burkolatával és a környező parkkal együtt. A türbe az 1541-ben meghalt Gül Baba szentéletű dervis síremléke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta a felújítás kezdetekor tartott sajtótájékoztatón, „mindketten türk népek vagyunk”, a kiváló magyar-török kapcsolatok adják a közös felújítás hátterét. Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta: a történelemben „időnként egymással versengő” török és magyar nép szoros rokonságot és barátságot ápol.

A Magyar Iszlám Közösség nem tervez bármilyen hatósághoz fordulni. Korábban megtették, hiába: 2016 szeptemberében, amikor a kvótanépszavazás előtt a veszprémi KDNP (a türbét magasztaló Semjén pártja) és a katolikus püspök konkrétan iszlamofób röpiratokat osztogatott, a MIK feljelentését elutasította a rendőrség bűncselekmény hiányában.

Mecsetépítés betiltásával legutóbb Ásotthalmon találkoztunk épp egy évvel ezelőtt: Toroczkai László jobbikos polgármester hozott ilyen rendeletet. De pénzbirsággal sújtott volna mást is: megtiltotta a müezzin tevékenységét, a burka, a nikáb és a csador, illetve a teljes testet fedő fürdőruha, a burkini viselését, valamint bármilyen olyan jellegű propagandatevékenységet, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be. A Csongrád Megyei Kormányhivatal ezért a Kúriához fordult, miután az önkormányzat nem reagált, hogy helyezze hatályon kívül a kifogásolt tilalmakat, mert azok törvénybe ütköznek, ugyanis:

- helyi rendeletben nem lehet ilyen kérdéseket rendezni

- megsérti a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt

- az egyenlő bánásmódról szóló törvényt

- a gyülekezési törvényt

A rendeletet az alapjogok biztosa, Székely László is megtámadta. Végül az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet. Az indoklásban az is szerepelt: a támadott szabályozás „több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza”.

Ima a Magyar Iszlám Közösség budapesti mecsetében 2011 augusztusában

MTI / Koszticsák Szilárd

Gulyás tehát most a Jobbik-alelnököt másolja, belenget egy általa is egyértelműen többszörösen törvénysértőnek tartott ötletet pusztán azért, hogy még egyet csavarjon a menekültellenességen.

Másolni a Jobbikot, kihúzni a szélsőjobbra

De Gulyás nem tesz mást, mint maga a Fidesz, amely a Charlie Hebdo-tragédia után érzett rá az idegen- és bevándorlóellenességre, amely addig a Jobbik témája volt. 2015 januárjában Vona Gábor még azt írta a hvg.hu-nak. „A lényeg, hogy megoldást találjunk a növekvő veszélyre, a társadalom biztonságára, ezért nagyon kíváncsian várom a többi párt szakmai javaslatait a bevándorlás és a terrorveszély visszaszorítására. A maszlagra és a polkorrekt ködevésre sem idő, sem szükség. Cselekvési terv kell.” Ekkor Orbán még annyit tett hozzá rögtön a Charlie Hebdo után migrációs szabályozást firtató kérdésre: „nem ízléses dolog ma az ész hangján beszélni, amikor még a lélek van megrendülve”.

Ma már a Fidesz lelke cseppet sincs megrendülve, az első reakciójuk bármilyen terrorakcióra a sorosozás és migránsozás (Németh Szilárdnak pedig minden tetszőleges témára). A Fidesz hamar felismerte, hogy a Jobbiktól el kell venni a migrációs témát, sikerült is kisajátítania kampányok és konzultációk hosszú sorozatával.

Már történt jogfosztás: a 14-18 éves kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkre nem vonatkozik a gyerekvédelmi törvény, de említhetjük, hogy visszaállt a (Magyarország irányába) zárt menekülttáborok intézménye – a mecsetépítési tilalommal csak egy újabb jogtipró, értelmetlen kampányfogásnak lennénk tanúi.