A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján nem terjeszthető tovább a legutóbbi nemzeti konzultáció kérdőívének ötödik pontja – közölte pénteken a Magyar Helsinki Bizottság. Az ügyben a jogvédő szervezet azért fordult bírósághoz október elsején, mert ez a pont szerintük sértette a jó hírnevüket.  

A kérdőív ötös pontjában azt állították: Soros György azt akarja elérni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. A konzultációs kérdőívben nevesítették a Magyar Helsinki Bizottságot, és azt állítják a szervezetről, hogy védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat.

A Magyar Helsinki Bizottság azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy ez az állítás megsértette az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők ugyancsak kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat. 

Az egyesület azt is szerette volna elérni, hogy az ítéletig a kormány függessze fel kérdőívek postai és internetes terjesztését. Ezt azonban az elsőfokú bíróság elutasította. 

Az ideiglenes intézkedés ügyében a jogvédő szervezet a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, amelynek a ma kézbesített, november 29-i keltezésű jogerős végzése kimondja, hogy az elsőfokú bíróság végzésének érdemével és indoklásával nem ért egyet. Ezért részben megváltoztatta a korábbi döntést, és jogerősen arra kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” ötödik pontjában szereplő, a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését. 

A nemzeti konzultáció véget ért ugyan, a kérdőíveket a miniszterelnök kísérő levélével együtt már kipostázták, és a kormány internetes oldala is eltűnt. Az elvi jelentőségen túl ugyanakkor gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Magyar Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában – magyarázzák közleményükben a jogvédők.

Jövő szerdán jön az újabb forduló

A Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása. A bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy a nemzeti konzultáció ötödik pontjában szereplő és 8 millió embernek kipostázott rész sérti-e a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét.

A jogvédő szervezet közleményében emlékeztetnek: sohasem nem szorgalmazták a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését, mindig is kiálltak a jogegyenlőség mellett.

A „kérdőívben” szereplő megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket – magyarázzák.

A Fővárosi Ítélőtábla november 29-i végzése a Magyar Helsinki Bizottság szerint azt jelenti, hogy törölni kell a Miniszterelnöki Kabinetiroda minden honlapjáról a kérdőív őket érintő részét, és azok nem szerepelhetnek tévéreklámokban, óriásplakátokon sem.