„Botrányosnak tartjuk, hogy a Soros György által pénzelt Helsinki Bizottság meg akarja akadályozni, hogy a magyarok elmondják véleményüket a mindannyiunkat érintő bevándorlási tervekről” – olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ péntek esti közleményében.

A kormány álláspontja szerint a jogvédők beadványa része annak a politikai nyomásgyakorlásnak, amelynek célja, hogy Magyarország feladja eddig képviselt álláspontját a migráció ügyében.

A Magyar Helsinki Bizottság az a szervezet, amely korábban feljelentette Magyarországot, amiért szerintük nem bánt megfelelő módon a bevándorlókkal, és ezzel még pénzt is keresett. Egy olyan szervezetről van szó, amely több százmillió forintot kap külföldről átláthatatlan módon – állítják.

A közlemény végén emlékeztetnek, hogy a kormány összesítése szerint több mint 2,3 millióan vettek részt a legutóbbi nemzeti konzultációban.

A kilőtt ötös pont

A Magyar Helsinki Bizottság pénteken közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján nem terjeszthető tovább a legutóbbi nemzeti konzultáció kérdőívének ötödik pontja. Az ügyben a jogvédő szervezet azért fordult bírósághoz október elsején, mert ez a pont szerintük sértette a jó hírnevüket.  

A kérdőív ötös pontjában azt állították: Soros György azt akarja elérni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. A konzultációs kérdőívben nevesítették a Magyar Helsinki Bizottságot, és azt állítják a szervezetről, hogy védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat.

Az elsőfokú bíróság elutasította a jogvédők beadványát, ezért a Fővárosi Ítélőtáblához fordultak, amelynek a pénteken kézbesített, november 29-i keltezésű jogerős végzése viszont kimondja, hogy az elsőfokú bíróság végzésének érdemével és indoklásával nem ért egyet. Ezért részben megváltoztatta a korábbi döntést, és jogerősen arra kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” ötödik pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését. 

A nemzeti konzultáció véget ért ugyan, a kérdőíveket a miniszterelnök kísérő levélével együtt már kipostázták, és a kormány internetes oldala is eltűnt. Az elvi jelentőségen túl ugyanakkor gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Magyar Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában – magyarázzák közleményükben a jogvédők.

A Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása. A bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy a nemzeti konzultáció ötödik pontjában szereplő és 8 millió embernek kipostázott rész sérti-e a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét.