Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A Jobbik-közeli Iránytű Intézet felmérését a pénteki Magyar Nemzet publikálta, amiből az derül ki, hogy a válaszadók 26 százaléka semmiképp sem szavazna a Fideszre, amivel messze a kormánypártok a legelutasítottabbak. Az sajnos nem derül ki, hogy mekkora mintán történt az adatfelvétel és mikor, így reprezentativitási adataink sincsenek.
A Fidesz után a leginkább elutasítottabb az MSZP (16 százalék), aztán a Demokratikus Koalíció (14 százalék) és a Jobbik (14 százalék), őket követi az LMP (2 százalék) és a Momentum (2 százalék). Nem meglepő, a baloldali szavazók leginkább a Fideszt és a Jobbikot utasítják el, de míg az LMP szimpatizánsai inkább a DK-ra mondanak nemet, addig a Momentumosok az MSZP-re.
A Jobbik szavazói számára a Fidesz a legellenszenvesebb, de gyakran említik az MSZP-t és a DK-t is, a fideszesek pedig nagyjából egyforma arányban nevezik meg az MSZP-t, a DK-t és a Jobbikot is, ha arról kérdezik őket, kire nem szavaznának.
Kormányváltást a megkérdezettek 47 nem, 46 százaléka szeretne, ami megegyezik az egy hónappal ezelőtt mért adatokkal, öt százalék nem tudott erre a kérdésre válaszolna, kettő százalék pedig nem akart. A kormány tevékenységével 35 százalék elégedett, 34 százalék nem, 30 százaléknyi megkérdezett pedig azt mondta, vegyesek az érzései.
A hvg.hu számára nemrég a Medián készített kutatást, amiből kiderült, befagytak a szavazótáborok és ellenszenvesebb lett az ellenzék. Az utóbbi hetek szinte érintetlenül hagyták a pártok támogatottságát – az októberi felméréshez viszonyítva november végén csak 1 százalékon belüli eltéréseket mértek.
