A Jobbikhoz hasonlóan az Együttet is kurta, konkrétumokat maximálisan mellőző, a megállapított vétségeket tényekkel alá nem támasztó jelentéstervezetben marasztalta el december végén az Állami Számvevőszék. A volt fideszes Domokos László által irányított szervezet – ahogy arról beszámoltunk – karácsony előtt lezárt vizsgálatai végén több más ellenzéki párt mellett az Együttet is megbüntette. Juhász Péter pártját például több más állítólagos szabálytalanság mellett tiltott pénzbeli hozzájárulás elfogadása miatt kötelezte összesen 19 millió forint megfizetésére.

A hvg.hu birtokába került 26 (a benne lévő üres oldalakkal és óriási térközökkel azonban jóindulatú túlzással is legfeljebb 15) oldalas dokumentum szerint az Együtt a 2015-ben 5,1 millió, 2016-ban 4,5 millió nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől kedvezményes ingatlanbérlet formájában, ami a párttörvény szerint tilos.

kormany.hu

Ennek megállapításán túl a számvevők azonban nemcsak azt nem tüntették fel a jelentéstervezetben, hogy kitől fogadta el a párt az állítólagos hozzájárulást, de azt sem, hogy milyen ingatlan bérleti szerződését gondolták alulárazottnak, az Együttnek ugyanis fővárosi központján túl négy vidéki irodája is van.

A párt egyelőre csak gyanítja, hogy fővárosi irodájukra gondolhatott az ÁSZ, de azt nem értik, hogy miért: 2014 óta ugyanis ugyanattól a bérbeadótól, változatlan konstrukcióban bérlik az ingatlant, a számvevők jelentéséből egyáltalán nem derül ki, hogy miért tekintik tiltott nem pénzbeli támogatásnak azt, amit a 2013/14-es év ellenőrzésekor még nem kifogásoltak (az időközbeni infláció nem lehet az ok, mert havi több mint négyszázezer forintot hiányol az ÁSZ).

Arra sincs magyarázat, de még utalás sem, hogy milyen adatok és számítások alapján jutottak a számvevők arra, hogy a piaci árnál kevesebbért vette bérbe az irodát a párt: nem írják le, mi számít szerintük piaci árnak, sem ingatlanirodák, sem bankok értékbecsléseit nem hivatkozzák összehasonlításként, az Együtt válaszához csatolt, ugyanabban a házban kiadó ingatlanokról szóló hirdetések alapján pedig teljesen átlagosnak mondható a párt által fizetett bérleti díj.

Hiányzó tények

Az Együtt elnöke szerdai tájékoztatóján a tervezet azon pontját kifogásolta, amely azt rója fel a pártnak, hogy 62 ezer forint tagdíj­ként befizetett összeget adományként tüntetett fel a pénzügyi kimutatásban. Az ÁSZ szóvivőjével folytatott (egyoldalú) csörtéjében Juhász Péter hosszan firtatta, vajon honnan tudja a Számvevőszék, hogy ki tagja a pártnak és ki nem, az ugyanis különösen védett személyes adat. Mivel az ÁSZ nem kért a párttól tagnyilvántartást (mint a korábbi ellenőrzéskor), Juhász szerint ha felhasználtak ilyet a jelentéshez, akkor bűncselekményt követtek el a számvevők, ha viszont nem, akkor nem is tudhatják, hogy a „félrekönyvelt” befizetés párttagtól érkezett vagy sem, így a szabálytalanságot is alaptalanul állapították meg.

Facebook / Juhász Péter

Furcsának tűnik a jelentés két másik kisebb tételt, egy 2015-ös 15 ezer, és egy 2016-os 105 ezer forintos befizetést érintő elmarasztalása is: ezeket a számvevők szerint a párttörvény tilalma ellenére külföldi állampolgártól fogadta el az Együtt. Csakhogy a jelentéstervezet itt sem támasztja alá semmilyen adattal vagy ténnyel a megállapítást, nem derül ki sem a befizető neve, sem az, hogy az ÁSZ miből állapította meg, hogy az érintett adományozó nem magyar állampolgár. Az Együtt az ÁSZ-nak küldött válasza szerint nem kapott külföldi állampolgártól támogatást, van ugyan több külföldi nevű tagjuk, illetve szimpatizánsuk, ám ők magyar állampolgárok.

A jelentéstervezet sok olyan apróságba is beleköt a párt könyvelésében, amely a párt szerint nem is felel meg a valóságnak: bírálja például a dokumentum, hogy a pártnak nem volt úgynevezett számlarendje – az Együtt szerint azonban nemcsak, hogy volt, de azt az ÁSZ által meghatározott határidőre fel is töltötte az előírt felületen. Vagy: a jelentéstervezet szerint az Együtt megsértette a számviteli törvényt, amikor „tárgyi eszközei üzembe helyezését hitelt érdemlő módon nem dokumentálta". A párt állítása szerint ehhez képest egyetlen, a vizsgált években beszerezett tárgyi eszközét, új klímaberendezését leltárba vette, a beszerzés dokumentumait a megjelölt elektronikus felületre határidőben feltöltötte, és az üzembe helyezésének dokumentálására vonatkozó előírásoknak is megfelelt.

Az ÁSZ-nak nem ez az első – mondjuk így különös – ellenzéki pártok gazdálkodásával kapcsolatos jelentéstervezete: a Jobbikot – ahogy arról beszámoltunk – december elején úgy büntette 660 millió forintra a szervezet, hogy alig fél éve, a Fidesz (kétharmados szavazáson végül elbukott) kampányfinanszírozási törvényjavaslatának benyújtásakor még azzal sürgette a tervezet mielőbbi elfogadását, hogy nem egyértelmű a hatályos szabályozás, nincsen pontosan tisztázva, hogy mi minősül tiltott párttámogatásnak.

A hatályos jogszabályok alapján tulajdonképpen azionban mindegy is, hogy mit és mi alapján állapítanak meg a számvevők: a szervezet által kiszabott bírság ellen ugyanis – szinte egyedüliként a magyar jogrendben – nincs helye a fellebbezésnek.