Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az úgynevezett civiltörvényt – derül ki a testület honlapján közzétett napirendből.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.

A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben, egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A jogszabály nem vonatkozik egyebek mellett a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek ezek a szervezetek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek.

Több alkotmánybírósági indítvány született a törvény miatt, ezek közül az ellenzéki országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt kezdi tárgyalni az Ab január 16-án, kedden. A júliusban benyújtott indítványhoz az összesen 199 képviselő negyedének támogatását az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselői, továbbá függetlenek biztosították.

Az indítvány szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor.

Az indítvány szerint hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései. Továbbá aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.

Miután több indítvány is érkezett a törvény ügyében, civil szervezetektől is, a jövő keddi alkotmánybírósági ülésen még nem várható érdemi döntés.