Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A Medián legutóbbi, novemberi felmérése óta a Fidesz népszerűsége a teljes népességre vetítve 39-ről 37 százalékra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 60-ról 53 százalékra esett. A Jobbik népszerűsége a teljes népességben 11-ről 13 százalékra, míg a Jobbikon kívüli ellenzék támogatóinak összesített aránya 21-ről 23 százalékra nőtt, úgy, hogy az összes számottevő ellenzéki pártnál kimutatható némi erősödés.
A kormánypárt szimpatizánsai körében némi elbizonytalanodás figyelhető meg: novemberben még 75, most pedig 70 százalékuk mondja, hogy április 8-án biztosan elmegy szavazni. A teljes szavazókorú népességre vetítve a részvételi kedv 56 százalék, ami 4 százalékponttal több, mint négy éve ilyenkor.
A legtágabb potenciális ellenzéki szavazóbázisra jelenleg az MSZP–Párbeszéd közös lista számíthat: a megkérdezettek 14 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a szövetségre szavazzon. Ebben nagy szerepet tulajdonít a kutatás Karácsony Gergely személyének, akinek az ismertsége 12 százalékponttal, népszerűsége 10 százalékponttal ugrott meg. Ráadásul minden párt szavazói között akadnak kedvelői: még a fideszesek 24 százaléka is szívesen látná őt fontos szerepben.
Több felmérési eredmény is a kormánnyal szembeni elégedetlenségről tanúskodik. Ezekről és további részletekről a HVG-ben.
