Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Jogerőssé vált az előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba nyilvántartásba vétele csütörtökön délután 4 órakor, hivatalos képviselőjelöltként pedig már megilleti az országgyűlési képviselőkéhez hasonló mentelmi jog.
A Vas megyei 1-es számú választókerületi választási bizottság múlt héten pénteken vette nyilvántartásba jelöltként Czeglédy Csabát, de a határozat ellen egy magánszemély fellebbezett arra hivatkozva, hogy több millárdos költségvetési csalás miatt folyik ellene büntetőeljárás, Czeglédy indulása - a jelöltséghez kapcsolódó mentelmi jog miatt - felveti a joggal való visszaélés lehetőségét.
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést elutasította. Ezt a határozatot senki sem fellebbezte meg, így jogerősen nyilvántartásba vették Czeglédy Csabát. Miután jelöltként megilleti a mentelmi jog, ezért a Csongrád Megyei Ügyészség megszüntette Czeglédy előzetes letartóztatást. Egyúttal kezdeményezte, hogy a legfőbb ügyész kérje a Nemzeti Választási Bizottságtól a mentelmi jog felfüggesztését, hogy tovább lehessen folytatni Czeglédy ügyében az eljárást.
Czeglédy független jelöltként indul a választáson. Korábbi háttérbeszélgetések alapján a terve az, hogy szabadon elmondhassa véleményét az ellene folyó eljárásról, így a baloldali jelölt választási esélyeit nem befolyásolja. A Fidesz korábban tiltakozott az ellen, hogy Czeglédy így szabadulna előzetesből, a párt szóvivője, Halász János szerint Czeglédy egyszerűen meg akar szökni. Ezt a politikus visszautasította.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott, és a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
