Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A sorsolások – ahogy a bizottságok ülései – nyilvánosak, így azokon a média munkatársai és a jelöltek, illetve azok képviselői is részt vehetnek. Azért hétfő délután 4 óra után kezdődnek a sorsolások, mert ekkor jár le a határideje annak, hogy a jelöltek leadják az íveken gyűjtött támogató aláírásokat. Az 500 érvényes aláírást összegyűjtők hivatalos jelöltté válnak, és felkerülhetnek az adott egyéni választókerületi szavazólapra.
A választási eljárási törvény a jelöltek közötti esélyegyenlőség érvényesülése miatt írja elő a jelöltek sorrendjének kisorsolását. A jogszabály azonban nem határozza meg a sorsolás módját és szabályait.
Ha több jelölt neve azonos egy szavazólapon, a nevük után zárójelben fel kell tüntetni a születési évüket. Ennek azonban csak a függetleneknél van jelentősége, hiszen a többi jelölt esetében a pártok neve is szerepel a név után.
A választási bizottságok a már nyilvántartásba vett és a határidőig bejelentett jelöltek sorrendjét sorolják ki. Ha a sorsolást követően valamely jelöltet mégsem vesznek nyilvántartásba, akkor őt törlik a listáról, de a szavazólapon szereplő jelöltek egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.
A szavazólapokon a jelöltek neve mellett a jelölőszervezetek logóját is fel kell tüntetni egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen. Az országos listán szereplő pártok sorrendjéről a Nemzeti Választási Bizottság dönt kedden 16 óra után, ekkor jár le ugyanis a listaállítási határidő.
