Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A bíróság jelzése után az illetékes kerületi ügyészség elrendelte a nyomozást az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületét festékkel leöntő elkövetők ügyében.
Ibolya Tibor közleményében felidézte: január 17-én egy aktivista csoport emberei, élükön Gulyás Mártonnal narancssárga festékkel összekenték az ÁSZ V. kerületben található épületét. Főleg az a réztábla rongálódott, amin az intézmény neve szerepel, de több helyen narancssárgára festették a falat is. A falak és az üvegfelületek mintegy 20-30 méter hosszan festékesek lettek.
Mint akkor megírtuk, Gulyás Mártonék azért locsoltak narancssárga festéket az épületre, hogy tiltakozzanak az ÁSZ ellenzéki pártokra kiszabott büntetései ellen.
Az eset kapcsán csoportosan elkövetett garázdaság gyanúja miatt egy magánszemély tett feljelentést. A nyomozó hatóság a feljelentést elutasította azzal, hogy a feljelentettek által elkövetett cselekmény szabálysértés. Erre tekintettel a rendőrség az iratokat megküldte a szabálysértési hatóságnak.
Ezt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság a szabálysértési ügyet az V. és XIII. kerületi ügyészséghez tette át, mert úgy vélték: mivel az ÁSZ épülete műemléki védettség alatt áll, az elkövetők cselekménye alkalmas lehet "rongálás bűntettének megállapítására". Ennek nyomán a budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség elrendelte a nyomozást – olvasható az ügyészségi közleményben.
Korábban az ÁSZ az MTI-vel azt közölte: az első becslések szerint több százezer forintra tehető, de akár a milliós nagyságrendet is elérheti az ÁSZ fővárosi központját ért kár, és az épületet a Közös Ország Mozgalom aktivistái festékezték össze.
Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs vezetője a közleményében kitért arra, hogy az ÁSZ-székháznak helyet adó épület, a Duna-korzó hét koraeklektikus háza közül egyetlenként maradt fenn. Az 1869-71-ben épült palotát a hajlított székeiről híres Thonet testvérpár építtette, tervezője Skalnitzky Antal és Koch Henrik építő cége volt, az épület műemléki védettség alatt áll.
