Alapkutatási kiskáté címmel közölt hosszú levelet az MTA elnöke, Lovász László, miközben megy az adok-kapok a pénzügyi támogatások kapcsán az akadémia és a kormány között. A dolog most ott tart, hogy a kormány visszadobta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) javaslatait, amelyeket néhány nappal ezelőtt az intézmény finanszírozási és tevékenységi modelljének átalakítására tett.

A miniszter visszautasította, hogy politikai döntés született volna a kutatás-finanszírozásról. Ezt azzal indokolta, hogy az MTA autonómiájára alkotmányos garancia van, hiszen "az Alaptörvény kimondja: a tudomány művelőinek teljesítményét a tudomány művelői ítélhetik meg, az MTA köztestülete a szabályait maga határozza meg, és önállóan gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott forrásokkal, valamint a tulajdonával".

Az MTA nem hagyja magát, kiáll a kutatási függetlensége mellett. Lovász szerint a kutatást nem szabad politikai céloknak alárendelni, és a parlament döntése után is ki kell állni a kutatás függetlensége mellett. Az elnök visszautasította a miniszternek azt az állítását, hogy a tudományos akadémián mindenki azt csinál, amit akar. Szerinte ez az alapkutatások lényegének félreértése. Úgy fogalmazott, a kutatási célokat részben a tudomány belső logikája, részben a világszerte elért legfrissebb eredmények határozzák meg.

Mostani levelében Lovász azt írta az alap- és célzott kutatások közti különbségtételkor, hogy „az alapkutatási témák kiválasztásánál a kiváló kutatók tudására és tehetségére kell építeni; csak ezzel lehet ezt a felhalmozott tudást igazán hasznosítani.”

A „tudomány szabadsága” kifejezés is félrevezető lehet. A tudós szabadsága nem olyan, mint mondjuk, egy playboy szabadsága. Az alapkutatásnak szabadnak kell lennie a politikai nyomástól és – amennyire lehet – a gazdasági nyomástól is. Ezek helyett a kutatás témáját a tudomány belső logikája és a kutatások világszerte elért legfrissebb eredményei diktálják. Aki rosszul választja meg a témáját, a legkisebb ellenállás irányában haladva érdektelen vagy túl könnyű témát választ, az nem kapja meg a közösségtől az elismerést, nem nyer pályázatot, kikopik a kutatásból.

Az alapkutatásról leírja, annak eredményét tudományos cikkek vagy monográfiák formájában publikálják, az eredmény az emberiség közkincse. „A célzott kutatásoknál a megrendelő mondja meg, mi történjen az eredménnyel. Ha közérdekű a megrendelés (egy világgazdasági elemzés vagy egy mindenkit érintő klímakutatás), akkor általában ez is közzétehető; de ha a versenyszféra valamelyik résztvevője rendeli meg a kutatást, akkor az eredmények közzététele időben vagy a részletek tekintetében korlátozott lesz.”

Lovász László teljes írása az MTA honlapján olvasható.