Azóta, hogy a fideszes Szita Károly kaposvári polgármester január közepére a Bálnába invitálta a vidéki településvezetőket, a kormánypárti irányítású önkormányzatok sorra hozzák meg a „bevándorlásszervező Soros-irodák” kitiltására vonatkozó helyi határozataikat. A rendezvényen több olyan polgármester is részt vett, aki titkon bevallotta, hogy a saját meggyőződéséből biztosan nem ment volna el a találkozóra. Beszéltünk például olyan Hajdú-Bihar megyei független kistelepülési vezetővel, akit, miután előre közölte, hogy „nem hajlandó részt venni ebben a hülyeségben”, folyamatosan hívogattak a helyi kötődésű államtitkárok. Hatásukra végül ő is „jobb belátásra tért”.
A választásokhoz közeledve a nyomásgyakorlást egyre erősebben érzik a települések vezetői. Gémesi György, Gödöllő független polgármestere emlékeztet, hogy nem a mostani az első alkalom, amikor a Fidesz saját pártpolitikai céljaira veszi igénybe az önkormányzatokat.
„Aki pedig szembemegy a központi akarattal, az nem sok jóra számíthat: a renitens település eleshet az állami támogatásoktól, a fejlesztési pályázatok elbírálásánál például komoly hátrányba kerülhet”
– mondja Gémesi. De vannak más eszközök is a hatalom kezében: amikor például a Gémesi vezette testület a 2016-os népszavazás idején nem alkotta meg a saját kvótaellenes határozatát, a kormánypárti médiumok úgy kommentálták a döntést, hogy Gödöllő városa 1500 menekült befogadását tervezi.
Polgármesterek találkozója a Bálnában. Nem mindenki önszántából
Fazekas István
A megkérdezett önkormányzati vezetők mégsem a kormányközelbe került vidéki sajtó karaktergyilkossági kísérleteitől tartanak a leginkább, hanem attól az állítólagos feketelistától, amire ha felkerülnek, akkor „kemény szankciókra számíthatnak”. Az efféle listázásnak komoly előtörténete van – meséli egy Baranya megyei exfideszes képviselő, emlékeztetve, hogy 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején pont Szita Károly vezetésével ülésezett többször is az informális és a nyilvánosság előtt zárt Területi Egyeztető Tanács. A testületnek megyénként egy-egy delegáltja volt, és ott készítették elő az állami támogatások elosztásáról szóló kormányzati döntéseket. Létezett pozitív lista is, rajta a politikai megfontolásból privilegizált települések és személyek neveivel, amit az önkormányzati ügyekkel foglalkozó Belügyminisztériumhoz továbbítottak – meséli forrásunk, aki maga is tagja volt a testületnek.
Vannak persze olyanok is, akik önként és dalolva, mondhatni, fanatikus meggyőződésből is szeretik demonstrálni elköteleződésüket a kormánynak. Végigpásztázva pár, a „Soros-tervet” már a szavazatával is elutasító kormánypárti polgármester Facebook-oldalát, szinte mindegyiknél külön bejegyzést, fotót kap a helyi határozat elfogadása, aláírása.
Akadnak azért a kormányzati nyomással nyíltan szembeszegülők is. Ilyen a gazdaságilag független, 300 lelkes zempléni Komlóska.
„Nem vagyok ennek a rendszernek a kegyeltje, ugyanis nem vagyok korrupciós partner. Százszázalékosan tudom, hogy feketelistán vagyunk, 2014 óta ugyanis semmilyen állami támogatást nem kaptunk”
– mondja Köteles László, a község polgármestere. Ilyen független város egyébként Budaörs és Hajdúszoboszló is, ahol a vezetők gyakran kritizálják nyilvánosan a kormány politikáját. „A mostani hatalom nem szereti, ha egy település a saját lábára áll, arra törekszik, hogy mindenkit függésben tartson. A kormány hozzáállását jól mutathatja az a korábbi dokumentum, amely az önkormányzatok jogainak megnyirbálását és függetlenségük drasztikus csorbítását szorgalmazza. Bár Orbán Viktor miniszterelnök tagadta, hogy a választások után az önkormányzatiság további csorbítására készülnének, a Hatékony helyi közigazgatás című említett dokumentum pontról pontra végigveszi annak a stációit, hogy miként is lehetne a helytartóságokat fokozatosan teljesen kontroll alá vonni és centralizálni. Az iromány – az önkormányzati korrupció elleni fellépésre hivatkozva – azt javasolja, hogy a helyi hivatalok feladatait 2020-ra teljes egészében a központi ügyintézési szolgálat vegye át. Amely cél eléréséhez a stratégiai elemzés készítői szerint „erős politikai nyomás szükséges”.
