Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint Európának növelnie kell a saját számítási kapacitását, különben az egész gazdasága megérezheti, ha elveszik tőle az AI-t.
A politika úgy értelmezi a sajtószabadságot, hogy mindenkinek meglehet a maga sajtója, amit a saját céljaira használ. Noha a magyar piacon ezt sokan el is fogadják, a HVG ezen a gondolati körön kívül helyezkedik el, mégha az Orbán-kormány propagandája tizenhat éve mindent meg is tesz azért, hogy lenullázza a független és az objektív szavak jelentését. De mekkora melót tett a hatalom a saját sajtója lezüllesztésébe? Hogyan kezeli egy újságíró, ha Bayer Zsolt vagy Kocsis Máté pocskondiázza? Mi lesz a médiával, ha hatalmon marad a Fidesz, és mi lesz, ha nem? Miért jár a HVG kormányinfóra, mikor jön el az ideje, hogy drámakirálynők legyünk, és miért vagyunk olyanok, mint egy Hitchcock-film, ami csak 45 percig tart? Miért nem gazdasági kérdés elsősorban, hogy utolérjük Ausztriát, és miben vehetünk példát Szlovákiáról? Legutóbbi rendezvényünkön Kacskovics Mihály Béla, Gergely Márton, Martini Noémi és Pitner Gábor beszélgetett arról, mit jelent újságírónak lenni a NER tizenhatodik évében.
Soha még akkora figyelem nem övezte a világban a Grönlandon történteket, mint azóta, hogy Donald Trump bejelentette az igényét az óriási szigetre, ahová elküldte „felderítőként” az alelnökét.
Ön melyiket választaná? Kitart egy fontos döntés mellett akkor is, ha azt a családja nem támogatja, vagy inkább mások elvárásainak felel meg, és átalakítja belső, érzelmi világát, lemondva így a döntéséről? Bár szeretnénk azt hinni, hogy az első csoportba tartozunk, az emberek többsége a másodikat választja. Miért van ez így?
Milyen érzések kavarognak ma egy sikeres filmesben, akinek a sikere mögött nem áll ott az állam? Hogyan lehet a legpénzigényesebb művészet a leginkább magára hagyva, és hogyan lovagolhat mégis hullámokat? Hogyan lehet inspirálódni és hogyan szólhat a film újra a filmről? Ezekről kérdezte Kovács Bálint Reisz Gábor és Hajdu Szabolcs filmrendezőt a Magyarázat mindenre megjelenése napján.
A szovjet idők alkonyán Moszkva hátráltatni próbálta Litvánia függetlenségét. A Nyugat akkor is habozott, de a litvánok hazafisága, no meg a piaci viszonyok és a szovjet hatalmi viszályok megtették a magukét.
Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
Új-Kaledónián a vasárnap tartott népszavazáson a szavazók túlnyomó többsége elutasította, hogy a Franciaországhoz tartozó külbirtok függetlenné váljon. Az őslakos kanakok azonban nem szavaztak.
Thierry Breton uniós biztos bejelentette, a bizottság jövőre előterjeszti az Európai Unió egészére érvényes médiaszabályozásról szóló törvényjavaslatát.
Charles De Gaulle Franciaországa erősen centralizált, elnöki köztársaság volt, de mégiscsak megfelelt a parlamentáris demokrácia normáinak. 1961. október 17-én azonban a rendőrség Párizsban olyan tömegmészárlást hajtott végre, amely példátlan a parlamentáris demokráciák történetében. A gyorsan feledésbe merült hatósági tömeggyilkosság áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, de valószínűleg százas nagyságrendű.
A boldog, önálló élet alapvető feltétele, hogy tisztában legyünk a saját szükségleteinkkel, vágyainkkal, érdekeinkkel, céljainkkal és nem utolsósorban a felelősségünkkel. Ezek mentén határokat állítunk fel, hiszen meg akarjuk őrizni önmagunkat. Miénk a testünk, a gondolataink, az érzéseink, mi döntünk a szellemi és anyagi javaink felől, és ezeket senkinek sincs joga elvenni tőlünk.