Ahogy korábban megírtuk, a Greenpeace jelentette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt felszínre kerültek a bezárt Óbudai Gázgyár szennyezett talajából a folyóba szivárgó mérgek kis csatornái. A szervezet mintákat is vett ezekből, az eredmények alapján pedig azt közölte: a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat veszélyezteti.

Ezzel kapcsolatban kedden meghallgatta az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét, Góra Zoltánt, aki azt mondta:

a vizsgálatok naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok szivárgását mutatták ki.

A terület tulajdonosa – közölte korábban a III. kerületi önkormányzat – az NKM Földgázszolgáltató Zrt., nekik kell elvégezniük a kármentesítést. A bizottsági ülésen Halmai Orsolya projektmenedzser a cég képviseletében közölte, hogy a kármentesítés a becsült érték meghatározásával folytatódhat, ezt követően közbeszerzési pályázatot írnak ki a kivitelező kiválasztására. A veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett talaj tömege 185 ezer tonnára becsülhető, a legszennyezettebb területeken 12 méter mélységig kell cserélni a talajt.

A partfalból a káros anyagok kifolyását a magas vízállás akadályozza, ezért az valószínűleg csak alacsony vízszintnél jelent veszélyt

– tette hozzá. Közölte, hogy a költségekhez a főváros önkormányzata és az Innogy is hozzájárul.

Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának kármentesítési referense megjegyezte, noha az eljárás régóta húzódik, mivel a szennyezés kiterjedését és mértékét, terjedési irányait, kockázatait csak ütemezetten lehetett felmérni a 22 hektáros területen, a kármentesítés ügyében fontos lépések történtek. Hozzátette, hogy a területen álló ipari műemlékek is nehezítik a rendezést, de hátráltatta a területhasznosítás bizonytalansága is, hiszen a beavatkozást ez is befolyásolja.

Hasznos szerint országszerte 885 kármentesítés zajlik, az érintett területek között pedig olyan is van, ahol a privatizáció utáni tulajdonosok csődje és a tulajdonviszonyok összekuszálódása nehezíti a rendezést. Szorgalmazta egyúttal a zöldmezős beruházások szigorítását, és közölte, hogy Ausztriához vagy Németországhoz hasonlóan a kormány olyan helyekre irányítaná a beruházásokat, ahol már kiépült az ahhoz szükséges infrastruktúra.