Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a blogján fejtette ki, hogy szerinte milyennek kellene lennie a történelemoktatásnak Magyarországon, és milyen szempontok szerint kellen összeállítani a Nemzeti alaptanterv történelem tananyagát.

Schmidt kijelentette, szerinte a történelemoktatás célja:

öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése. Múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzetünk nagyjai, hősei és példaképei tetteiből, melyeknek eredményeként több mint ezer éve megmaradtunk és megőriztük nemzetünket itt a Kárpát-medencében. A diákokat jogos önbizalommal kell felvérteznünk, és azzal a tudattal, hogy nem kell senkivel szemben kisebbségi érzést táplálniuk, mindenkivel szemmagasságból beszélhetnek.

Emellett a "nemzet" történelmének ismerete szerinte alkalmas arra, hogy "nemzeti összetartozásunk tudatát megalapozzák, nemzeti identitásunkat megerősítsék".

Ezután hét pontban foglalta össze, hogy szerinte milyen történelem-tananyagot kell a Nemzeti Alaptantervbe összeállítani. Ezek egy része olyan felvetés, amely egy ideje foglalkoztatja az oktatáskutatókat is: ilyen az, hogy szerinte szakítani kellene az időrendiségre alapozott történelemtanítással, hogy az internet és az okostelefonok korszakában a tárgyi tudás helyett összefüggéseket és értelmezéseket kellene inkább tanítani, vagy hogy a történelemoktatás része legyen az eszme-, a vallás- és a kultúrtörténet, valamint az anyagi és technikai fejlődés története.

Schmidt szerint azonban emellett

Szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk.

Ennek jegyében általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítana, egyetemest csak ebből a szempontból relevánsan, "a magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét használva mérceként". Az ő elképzelése szerint középiskolában kerülne elő az egyetemes történelem, de az eddigieknél lényegesen nagyobb súlyt helyezve régiónk, illetve az Európán kívüli világ történelmére is.

Hozzáteszi azt is, hogy "szakítani kell a marxista lineáris történelemszemlélettel. Használaton kívül kell helyeznünk a marxizmus nyelvét, fogalmait és következtetéseit. Az értékelés alapját képező utópikus szemléletet el kell vetnünk. Nincs, nem volt és nem lesz tökéletes rendszer, társadalom, intézmény, ezért azt számon kérni nem helyes és nem is érdemes" - írja.