Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Lassú munkához idő kell, és még több pénz. Jól példázza ezt a népi bölcsességet a szebb napokat is látott budai Kútvölgyi úti kórház, melynek lecsupaszított falain fél Európa röhög vagy szörnyülködik. („Ez nem Csernobil, hanem egy jelenleg is működő kórház Magyarországon” – ez áll egy, a félbehagyott Kútvölgyit ábrázoló fotón, amely körbejárta a világhálót.) A hivatalos nevén Kútvölgyi Klinikai Tömb 2015 végén félbemaradt energetikai korszerűsítése a megrendelő Semmelweis Egyetem (SE) és a nyertes kivitelező építőipari konzorcium között jogvitába torkollott. Bár az építkezés azóta is szünetel, a tervek és ellentervek ácsolása folyamatos, ahogy az épület belsejében a gyógyítás is.
Ha jól utánaszámolunk, éppen ötödik éve folyik – legalábbis papíron – a Kútvölgyi energetikai felújítása. A projekt 2014 januárjában kapott zöld jelzést az uniós környezet és energia operatív program (keop) keretében, 4,7 milliárd forintos támogatással. A nyertes SE 2015 végére ígérte a teljes megvalósítást, ám a közbeszerzések kiírása és a nyertes kiválasztása némileg elhúzódott. Az első etap megvalósítását a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. Kútvölgyi 2015 néven gründolt konzorciuma nyerte nettó 1,3 milliárd forintos ajánlatával, három versenytársát maga mögé utasítva. A későbbi fejlemények szempontjából talán nem mellékes, hogy a legmagasabb összegű ajánlat 2 milliárd forintról szólt. A munka végül elkezdődött, eredménye máig látható. Állványozás, a régi burkolat leszedése, az ablakok egy részének a kicserélése – eddig jutott a konzorcium, amikor az építőiparban korántsem ritka „előre nem látható többletfeladatokra” való hivatkozással további 400–500 millió forintos pluszfinanszírozásra jelentett be igényt. A HVG információja szerint az akkor már egy éve regnáló, az egyetem kiadásainak féken tartására kinevezett kancellár, Szász Károly hallani sem akart semmiféle többletköltségről. Könnyen lehet, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház néhány hónappal korábbi botránya is visszatartotta az engedékenységtől. A miskolci megyei kórház főigazgatója ugyanis félmilliárd forintos építőipari többletmunkára vállalt fedezet nélkül kötelezettséget, amit Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter költségvetési csalásnak minősített. Varga máig hangoztatott fiskális érve szerint a kórházaknak annyi pénzből kell kijönniük, amennyi van.
HVG
Bármi is volt a megfontolás, a zsarolásnak tekintett akció nem hozta meg a kívánt eredményt, az építők otthagytak csapot-papot. Az uniós pályázati pénz bizonyosan elúszott, az abból kifizetett valamivel több mint félmilliárd forintot a költségvetés kellett hogy átvállalja. A régi helyett gyorsan lett új uniós pályázat, környezeti és energiahatékonysági operatív program (kehop) néven. Ez a Kútvölgyin kívül még nyolc másik egyetemi klinika energetikai korszerűsítésére hivatott, 4,5 milliárdért. Ebből ugyan lehetetlen kibogozni, hogy mennyi jut a félbehagyott munka befejezésére, de az bizonyos, hogy egy tavalyi kormányhatározat további 1,5 milliárdot biztosít a Kútvölgyi „toronyépületének” rendbetételére. Eredetileg tehát néhány százmilliós többlettel be lehetett volna fejezni a fejlesztést, ami évi 70 millió forintos energiaköltség-megtakarítást eredményezett volna. Ehelyett megnövekedett energiaszámla, egekbe szökött építőipari anyag- és kivitelezési árak vetítik előre a még mindig jövőbelinek mondható befejezés csillagászati költségeit. Ma ugyanis nemhogy érvényes, de semmilyen közbeszerzés nem fut a fekvőbeteg-ellátásnak helyet adó épület felújításának lezárására. Egyelőre csak a négyemeletes rendelő renoválásához keres vállalkozót az egyetem, ám eddig, érvényes pályázat híján, nem koronázta siker az igyekezetét.
Ahogy a kivitelezés ügye bukdácsol a nem éppen kikövezett úton, a szakmai tartalom is zötyög a maga kátyúin. A közbeszédben egykor pártkórházként emlegetett Kútvölgyi kiemelt státusza a rendszerváltást követően megszűnt, 1991-ben pedig az önállósága is odaveszett: az állami tulajdonban maradt épületegyüttest az SE kapta meg. Bármennyire is kézenfekvő lett volna, hogy az egymástól kőhajításnyira lévő, a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó, válságosan rossz infrastruktúrájú Szent János Kórház és a nála jóval modernebb – 1943-ban elkészült – Kútvölgyi valamilyen módon szimbiózisba kerüljön egymással, az eltérő tulajdoni háttér ezt megakadályozta. A főváros 2007-ben a kórházi ágyszámokat lefaragó kormánydöntést követően igyekezett megszerezni a Kútvölgyit, hogy legalább részben átköltözhessen oda a János Kórház, ám az egyetem hallani sem akart erről. Az eltérő tulajdonosi háttér okozta kompromisszumképtelenségen az sem segített, hogy 2012-ben a kormány az összes önkormányzati kórházat államosította. Az állam kontra állam párharcban 2016 közepén az a váratlan döntés született, hogy az akkorra már lecsupaszított épületet sebtiben ürítse ki az egyetem, és adja át a Sportkórháznak. Ez a verdikt bizonyosan nem kedvezett az új kivitelező keresésének, minden erőt a terv megfúrására kellett összpontosítani, ami végül sikerrel is járt. Maradt az egyetem.
Az alacsonyabb épületbe a János Kórház ambulanciái kerülhetnek. Folt hátán folt
Túry Gergely
A hegyvidéken lakók azonban nem adták fel, a II. és a XII. kerület polgári kezdeményezése, amelyet a két érintett polgármester, Láng Zsolt és Pokorni Zoltán is lobbistaként támogat, máig harcol a János Kórház fennmaradásáért és önálló járóbeteg-szakrendelőért. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kórházi osztályokhoz rendelten, a pavilonrendszerű gyógyintézményben szanaszét szórva, áldatlan körülmények között várnak sorukra a betegek. Akik nincsenek kevesen: az évente járóbetegként ellátott páciensek száma megközelíti a félmilliót is, ami egymillió orvos-beteg találkozót jelent.
Bár az Egészséges Budapest program keretében nem sikerült dűlőre jutni abban, hogy a hegyvidékiek és a környező agglomerációban lakók is kapnak-e a dél-pestiekhez és a dél-budaiakhoz hasonlóan egy új „szuperkórházat”, a járóbetegrendelő-fejlesztések listáján szerepel a Kútvölgyi. Meglehetősen öszvér megoldással. Az SE kap 9,4 milliárd forintot arra, hogy a Kútvölgyi járóbeteg-rendelő részét teljes egészében, kívül-belül felújítsa, felszerelje a szükséges eszközökkel, s így a János Kórház szakrendelései átköltözhessenek. A II. kerület is megkapja a magáét: a Frankel Leó utcában egy foghíjtelken épülhet egy vadonatúj, többszintes rendelő, 6,8 milliárd forintért. A terv némi szépséghibája, hogy már az első kapavágás előtt is szűkösnek tűnik ez a büdzsé.
A Kútvölgyi magas épülete továbbra is vár a sorára, azért is, mert úgy hírlik, az elhúzódó külső szigetelési projekt alatt kezd világossá válni, hogy az elavult belsővel is kellene kezdeni valamit. S talán nem utóbb, hanem előbb.
GÁTI JÚLIA
A cikk eredetileg a HVG 2018/39. számában jelent meg.
