Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Feltűnően nagy társadalmi különbségekről árulkodnak Magyarországon az alacsonyan, illetve magasan képzett férfiak élettartam-kilátásai. Az eltérés nem kevesebb, mint 12,8 év, ami az egyik legdurvább differencia az EU-n belül.
Ennél jelentősebb (15,5, illetve 12,9 esztendős) különbség Kelet-Közép-Európán belül csak Szlovákiában és Lengyelországban mutatkozik az újszülött fiúk átlagos élethosszkilátásai között. Az északi szomszédnál a legfeljebb alapfokú iskolai bizonyítványt szerzett fiataluraknak a születéstől számítva például mindössze 63,2 évet jósolnak átlagosan a statisztikusok, míg a diplomásoknak 78,7 évet – derül ki a nemrég megjelent, 2018-as Demográfiai évkönyvből. A két hasonló hazai adat 64,9 és 77,7 esztendő.
Ehhez képest néhány dél-európai álamban feleekkora távolság sincs a szóban forgó két réteg prognosztizált átlagos élettartama között: Olaszországban csupán 5 év például a jelenleg valószínűsíthető eltérés, Portugáliában pedig nem egészen 6.
Számos társadalomkutató szerint a várható élethossz voltaképpen a GDP-nél is pontosabban tükrözi egy társadalom általános fejlettségét. Az elmúlt évtizedben idehaza némileg csökkent a különbség a férfiak két szélső rétegének kilátásai között: 2007-ben még kereken 14 évnyi előnyt mutattak ki a diplomások javára a honi szakértők, tavalyelőtt pedig 12,8 évet.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csak alapfokú képzettséggel bíró itthoni férfiak nagyjából az afrikai átlagnak megfelelő hosszúságú életpályával (64,9 évvel) kalkulálhatnak. A középfokú végzettségűek születéstől számított élettartam-kilátása (74,3 év) viszont nagyjából a kínai férfitársadaloméval egyezik meg. A 2016-ban világra jött majdani diplomás magyar férfiaknak pedig nagyjából a portugál, illetve a szlovén urakkal azonos élettartamot (durván 78 évet) jövendölnek a szakértők.
Az alap-, illetve felsőfokú végzettségű magyar nők születéskor várható élethossza között jóval kisebb különbség mutatkozik, mint a hazai férfiaknál. A hölgyek esetében 6,5 év a szóban forgó eltérés, ami praktikusan a fele a férfiak esetében fennálló „egészségegyenlőtlenségi” mutatónak.
Az uniós államokban a női népesség körében a magyarországi index azonban így is kiugróan magasnak számít. Azt egyedül a hasonló szlovák paraméter (7,4 év) múlja felül, miközben Horvátországban például csak 2,5 év a szóban forgó differencia. A hazai mutató ráadásul arról is árulkodik, hogy a lányok és asszonyok körében az elmúlt évtizedben növekedtek az egészségügyi egyenlőtlenségek (5,4 évről 6,5 évre).
A nemek közötti, illetve a nemeken belüli kiugróan magas élettartam-különbségek egyébként általában a helyi egészségügyi ellátórendszer kritikus állapotáról árulkodnak. Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Írországban például nagyjából feleakkora csak a férfiak és a nők élethosszkilátása közti eltérés, mint itthon. Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország esélyegyenlőtlenségi indexe viszont közel 50 százalékkal meghaladja a magyarországi értéket.
Az életutak várható átlagos hosszát tekintve a legnagyobb eltérés minden államban az alacsonyan képzett férfiak és a magasan iskolázott nők között áll fenn. Itthon a legfeljebb alapfokú végzettséget szerzett urak, illetve a diplomás hölgyek esetében e differencia nem kevesebb, mint 17,3 esztendő. A szóban forgó férfiak voltaképpen 26-27 százalékkal rövidebb élethosszal kalkulálhatnak tehát, mint a velük összehasonlított nők.
A cikk a HVG 2018/46. számában jelent meg.
