A magyar miniszterelnök megelőlegezte a balkáni ország névváltoztatását, pedig az még messze nem végleges.
A Magyar Közlönyben gyakran jelennek meg olyan miniszterelnöki határozatok, amelyekben Orbán Viktor felhatalmazza a külügyminisztert valamilyen nemzetközi szerződés szövegének véglegesítésére. A hivatalos lap pénteki számában megjelent döntés címe azonban meglepő: "az Észak-Macedóniának az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv szövegének végleges megállapítására" szól a felhatalmazás,
holott az országnak még nem ez a neve.
Eddig ugyanis csak a macedón parlament fogadta el a névváltoztatást, csekély többséggel, a bűncselekmények miatt elítélt, majd megszökött és Magyarországon menedéket kapott Nikola Gruevszki volt pártja néhány képviselőjének megnyerésével.
De a másik szerződő fél még nem tart itt: az északi szomszédjának névváltoztatását évtizedek óta követelő Görögországban az ügy miatt felbomlott a kormánykoalíció, és bár Ciprasz miniszterelnök egyetlen szavazatnyi többséggel megnyerte a bizalmi szavazást, ezután magát a Macedóniával kötött szerződést is ratifikálni kellene az athéni parlamentben, és egyáltalán nem biztos, hogy ez sikerül.
Ha igen, akkor is csak a ratifikációs okmányok kicserélése után válik érvényessé a szerződés és a névváltoztatás, és ennek révén akkor szűnik meg Görögország tiltakozása (Észak-)Macedónia NATO-belépése ellen.
Vagyis a magyar kormányfő egy kicsit előreszaladt, de a Gruevszki-ügy miatt neheztelő jelenlegi szkopjei miniszterelnöknek, a szocialista Zoran Zaevnek bizonyára jól esik a gesztus.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
