A költségvetési bizottság a meghirdetett napirendi pont szerint szerdai ülésen tájékoztatót hallgatott volna meg a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, annak költségvetési hatásairól, valamint a letelepedési államkötvényről, a nemzetgazdasági érdekből letelepedési engedélyt szerzett befektetők, illetve családtagjaik számáról, a program adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről és a letelepedési államkötvények vásárlói által végrehajtott magyarországi beruházásokról.

A bizottsági ülésre meghívást kapott, de nem ment el Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Varga Mihály pénzügyminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója és Balogh László, az ÁKK igazgatóságának elnöke.

Az ülésen Varju László (DK), a bizottság elnöke felolvasta Szűcs Lajosnak (Fidesz), a testület alelnökének levelét, amelyben jelezte, hogy a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők nem kívánnak részt venni. Szűcs a levélben

azzal vádolta az ellenzéki képviselőket, hogy politikai haszonszerzésre használják fel fogyatékossággal élők ügyét.

A fideszes politikus jelezte azt is, hogy a kormány az idén januártól új kategóriaként bevezette a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyereküket otthon ápolók számára a gyermekek otthongondozási díját (gyod). Ennek havi összege 2019-ben bruttó 100 ezer forint, és 2022-ig folyamatosan emelkedni fog, amíg el nem éri az akkori minimálbér szintjét. A levélben a bizottság alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adatai szerint a jogosultak száma 17 ezer fő, az első folyósítások február 5-én megtörténtek, a fenti két szám szorzata megadja a választ arra, hogy milyen a gyod költségvetési hatása.

A felolvasott levélben szerepelt, hogy a bizottság alelnökének a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos álláspontja továbbra is változatlan, a közvetítő vállalkozások részére a jóváhagyást az Országgyűlés gazdasági bizottsága adta ki. A törvény szerint a bizottság által jóváhagyott vállalkozásokkal az ÁKK Zrt. köteles volt szerződést kötni a kötvények forgalomba hozatalára, erre vonatkozóan mérlegelési jogköre nem volt.

Varju László a bizottsági ülésen elmondta, azért tartja fontosnak a gyodról tájékoztatót meghallgatni, mert az érintettek levélben jelezték, hogy az igénylés szempontrendszert diszkriminatívnak tartják. A testület DK-s elnöke a határozatképtelenség megállapítása után a bizottság ellenzéki tagjaival közös sajtótájékoztatón bírálta a Fidesz-KDNP-t és a kormányt, amiért nem jelentek meg az ülésen.

Ülés nem volt, sajtótájékoztató igen

• Mesterházy Attila (MSZP) bejelentette: az ellenzéki képviselők egy közös határozati javaslatot nyújtanak majd be, amelyben arra köteleznék a kormányt, hogy a napi gyakorlathoz és az igényekhez igazítsa az ápolási díj rendszerét. A letelepedési kötvények ügyével kapcsolatban hangsúlyozta: ez a téma már több mint két éve szerepel a bizottság napirendjén, és mindig ugyanazokat a személyeket hívják meg, akik azonban még csak válaszra sem méltatják a bizottság elnökét.
• Bősz Anett (Liberálisok) úgy vélte: nem véletlen, hogy a kormánypárti képviselők nem biztosították a határozatképességet, hiszen "kivételesen kínos" a letelepedési kötvények ügye a kormánynak. Ha nem lenne így, akkor a belügyminiszter bátran kiállhatna a nyilvánosság elé, és elmondhatná, hogy semmi gond nincs az így betelepült közel 20 ezer új magyar állampolgárral – jegyezte meg a képviselő, aki szerint közel 30 milliárd forintos kárt okozott az adófizetőknek a program.
• Varga-Damm Andrea (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy kötvényprogramban részt vevő offshore cégek "lenyelhetik" a magyar állam által visszafizetett kötvény névértékeket, majd "eltűnhetnek, felszívódhatnak". "És elmondhatjuk, hogy a mű befejeződött, Rogán Antal jól gondolta, ő és a körei elképesztő mennyiségű pénzeket kereshettek" – fogalmazott.
• Ungár Péter (LMP) – aki meghívottként vett részt az ülésen – arról beszélt, hogy az otthonápolás ügyében a politikai hisztériakeltés nem az ellenzéki képviselők, hanem éppen az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Fülöp Attila államtitkár részéről zajlik. Jelezte: a gyod pontozási rendszerére vonatkozó adatok kiadását tízéves titkosítás miatt megtagadta tőle a minisztérium.
• Bősz Anett és Varga-Damm Andrea az LMP-s Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatáról szóló kérdésre válaszolva a kormányt azzal vádolta, hogy "hadjáratot", "hajtóvadászatot" folytat a képviselőnő ellen, azért, mert kényes kérdéseket tett fel.

(MTI, kimelet kép: Túry Gergely / HVG)